Mi a végzettséged? Elárulja, mekkora esélyed lehet a szívrohamra az új kutatás szerint

Egy új kutatás eredményei szerint azok, akik nem fejezték be a középiskolát, nagyobb valószínűséggel lehetnek kitéve a szívbetegségek kockázatának későbbi életük során, mint azok, akik elvégezték.

A Minnesotai Egyetemen végzett vizsgálat egyúttal arra mutatott rá, hogy minél iskolázottabb valaki, annál alacsonyabb lehet a valószínűsége, hogy élete során szívbetegsége lesz - ami idővel szívinfarktushoz és agyvérzéshez is vezethet, különösen, ha kezeletlenül marad -, de ez fordítva is éppúgy igaz.

A végzettséggel is összefügghet a szívbetegség

A kutatás szerint a szívbetegségek kialakulásának valószínűsége azok esetében volt a legnagyobb a vizsgálat résztvevői közül, akik csupán az általános iskolát végezték el, és nem tanultak tovább a középiskolában. Esetükben a résztvevők több mint felénél alakult ki szívbetegség, míg azok között, akik elvégezték a gimnáziumot vagy a szakiskolát, szakképző iskolát, a résztvevők alig több mint harmadánál. A kutatás eredményei szerint összességében az általános iskolai végzettséggel rendelkezők körében 20%-kal nagyobb valószínűségről lehet beszélni.

A dr. Yasuhiko Kubota közegészségügyi kutató vezetésével végzett kutatás az elsők között szerepel, mely alapul vette az iskolai végzettséget a szívbetegségek kockázatai terén, bár arra a június 12-én a JAMA Internal Medicine című folyóiratban megjelent publikáció is felhívja a figyelmet, hogy mindez nem bizonyítja, hogy egy adott személy esetében az iskolázottság mértéke képes megelőzni a szívbetegségeket, vagy épp kialakítani azt.

A kutatás során 14 ezer felnőttet vizsgáltak meg egy igen hosszú távú kutatás során: 1987 és 1989 között toboroztak olyan férfiakat és nőket, akiknek nem voltak szívproblémáik korábban soha, jelen vizsgálat pedig 2013-ig bezárólag elemezte az adataikat. A tanulmányozott időszak alatt 4500 embernél jelent meg szívbetegség, a valószínűség 55% volt azoknál, akik nem tanultak tovább középiskolában, és 33% azoknál, akik elvégezték azt. A különbség mindkét nem esetében nagy, a nőknél azonban jelentősebb.

Arra vonatkozóan, hogy milyen okok állnak emögött, a kutatók jelenleg nem tudnak választ adni, és maguk is tisztában vannak azzal, hogy az adatok hiányosak, nem tudják például, az adott személyek mikor szerezték meg a végzettségeiket, holott számos jelentős tényező fontos lehet, legyen szó a történelmi körülményekről - például a gazdasági válság hatásairól -, az oktatás jellemzőiről vagy az adott időszak társadalmi hátteréről.

Bár a kutatás könnyen eredményezhet rossz szájízt, a kutatók egyáltalán nem szerettek volna az összefüggésre való rámutatással senkit megbántani vagy megsérteni, fontosnak tartották azonban, hogy rávilágítsanak egy újabb lehetséges rizikófaktorra, mely segíthet az orvosoknak a helyes döntések meghozatalában, illetve a veszélyeztetett személyek szűrésében, hiszen a kockázat tekintetében a szociológiai tényezőknek, ahogy azt korábban több kutatás is bizonyította, fontos szerepük lehet. A kutatásról bővebben ide kattintva olvashatsz.

• szívbetegség
• szívroham
• megelőzés
• tudomány
• kutatások
• iskola
• Életmód