Egyre többen eszik meg, pedig nagyon veszélyes lehet: agykárosító hatása lehet a zöld növénynek
Nem lehet csak úgy átminősíteni valamit gyógynövénynek.
Veszélyekkel járhat a parlagfűkészítmények hosszú távú fogyasztása. Ezt mutatták ki a Szegedi Tudományegyetem kutatói vizsgálatsorozatukban, amelynek eredményeit a PLoS One tudományos folyóiratban ismertették.
A közlemény szerint a világ első száz invazív, kártékony és veszélyes növénye közé sorolta a parlagfüvet az Európai Élelmiszerbiztonság Hivatal - EFSA.
A parlagfüvet gyógynövényként használják
Ennek ellenére a parlagfüvet egyre többen nem veszélyes gyomnak, hanem "értékes gyógynövénynek" tekintve, a hajtását szárazon vagy nyersen különféle betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmazzák. A parlagfű nem tartozik a korábbi évszázadokban szélesebb körben alkalmazott gyógynövények közé, gyógyászati alkalmazása elsősorban az utóbbi évek, évtizedek divatja.
A kockázatokat nem tüntetik fel a gyártók
Az ebben rejlő üzleti potenciált felismerve több gyártó parlagfűtartalmú termékekkel is megjelent a piacon. A parlagfű hosszú távú fogyasztásának hatását, kockázatait ennek ellenére eddig senki sem vizsgálta. Ezt felismerve az SZTE Gyógyszerésztudományi, illetve Általános Orvostudományi Kar kutatói olyan vizsgálatba kezdtek, amely során elsőként tanulmányozták a növény tartós alkalmazásának veszélyeit egy állatkísérletben.
Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül
A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?
További részletek: femina.hu/feminaklub
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. június 3. 18 óra
Helyszín: Thália Színház
Promóció
Agykárosító hatást is kimutattak
A vizsgálatsorozatban tapasztalt agy- és vesekárosító hatás megkérdőjelezi a parlagfű hosszú távú humán fogyasztásának biztonságosságát. A szegedi kutatók cikkükben kitérnek arra, hogy a vizsgálatok azt nem bizonyítják, hogy a parlagfű állatkísérletekben észlelt mérgező hatása embernél is kialakul, de a vegyületek toxikus hatásai általában minőségileg hasonlóak.
Ezért a parlagfű emberi fogyasztása nem tekinthető biztonságosnak egészen addig, míg további, széleskörű toxikológiai vizsgálatok ezt nem támasztják alá.