Gyorsabb a műtétek utáni felépülés: az orvost azonban az AI nem tudja helyettesíteni
A sportegészségügyben és a robotsebészetben is forradalmasíthatja a gyógyítást a mesterséges intelligencia.
Egy sportsérülés nemcsak egy versenyt, hanem akár egy teljes pályafutást is derékba törhet. Egy rossz mozdulat, egy szerencsétlen ütközés, vagy akár a túlzott terhelés is hónapokra, évekre pályán kívülre kényszerítheti a sportolót. A Femina exkluzív interjújában az AI Summit 2025 egyik előadójával, Prof. Dr. Berkes István, ortopéd-és sportorvos szakorvossal arról beszélgettünk, hogyan lehet a modern technológiát a sportolók védelmében alkalmazni.
A mesterséges intelligencia alkalmazása forradalmasíthatja az egészségügyet, azon belül a sportegészségügyet. Az MI hatalmas mennyiségű adatot képes feldolgozni, és képes előre jelezni a potenciális problémákat, még mielőtt azok komoly sérüléssé válnának.
Ezzel nemcsak a gyógyulási idő rövidíthető, hanem a teljesítmény is javítható, hiszen a sportoló biztonságosan és hatékonyan edzhet. Prof. Dr. Berkes István kutatásainak középpontjában a mesterséges intelligencia áll, amely új lehetőségeket nyit a sportsérülések megelőzésében.

- Professzor úr, hogyan tud hozzájárulni a mesterséges intelligencia a sportsérülések előrejelzéséhez vagy megelőzéséhez?
– Ma már rengeteg adat gyűlik össze az edzéseken, a sportolók hordozható eszközöket viselnek, amelyek folyamatosan mérik a mozgást és az élettani paramétereket. Ezeket természetesen ember is elemezheti, de a mesterséges intelligencia képes sokkal nagyobb adatmennyiséget feldolgozni, és a rejtett összefüggéseket is feltárni. Így pontos képet kapunk arról, mikor lép fel túlterhelés vagy fáradtság, és mikor szükséges változtatni az edzésen. Ez már most is működik, nemzetközi szinten és a magyar vezető kluboknál, kutatási projektekben is egyre inkább megjelenik.
- Ez tehát a terhelés optimalizálásáról szól. Van más lehetőség is?
Igen. A másik fontos irány a prevenció, vagyis a sérülések előrejelzése.
A mesterséges intelligencia képes kimutatni, ha valakinél nagyobb a bizonyos sérülések kockázata.
Például a térd anatómiai adottságait vizsgálva – MRI-felvételek alapján – meg lehet határozni, kinél nagyobb az elülső keresztszalag-szakadás esélye. Mi magunk is végeztünk ilyen vizsgálatokat, és kimutattuk, hogy a sérült és az egészséges térdek között statisztikailag igazolható eltérések vannak. Ha ez szűrővizsgálatként elérhetővé válna, sok sportolót meg lehetne óvni a bajtól.
- Ez komoly előrelépés lenne, hiszen a keresztszalag-szakadás sok sportoló rémálma.
– Így van. Ráadásul nemcsak élsportolókat, hanem gyerekeket is érinthet, és a női sportolók hatszor-nyolcszor gyakrabban szenvednek el ilyen sérülést, mint a férfiak. Ennek oka többek között az eltérő izomzat, a hormonális hatások és a térd anatómiai különbségei. A világ legnagyobb sztárjai is kiestek már emiatt, és egy-egy sérülés akár olimpiai szereplést vagy világbajnoki győzelmet dönthet el. A gyógyítás hatalmas költségekkel jár, és a sportoló hosszú hónapokra kieshet a pályáról.
Ezért hangsúlyozzuk mindig, hogy a megelőzés nem luxus, hanem alapfeltétel.
- Mozgáselemzésben is használják már az MI-t?
– Igen, ez is egy nagyon izgalmas terület. Bizonyos sportágakban – például kézilabdában, kosárlabdában vagy röplabdában – rengeteg az ugrás utáni talajfogás. Az MI alapú mozgáselemző programok képesek kiszűrni, ha valaki veszélyes szögben érkezik, és emiatt nagyobb a sérülés kockázata. Ilyenkor személyre szabott prevenciós programokat lehet ajánlani, erősítő gyakorlatokat, mozgástechnikai korrekciót vagy akár edzésmódosítást. Ez nemcsak a profi sportolóknak, hanem a fiataloknak is óriási segítség. Egyre több helyen merül fel az is, hogy az ilyen elemzések akár a sportágválasztást is befolyásolhatják, hiszen nem mindenkinek egyformán alkalmas minden mozgásforma.
- Térjünk át a műtétekre. Az AI Summit 2025 egyik témája a „műtő a jövőből”. Hogyan képzelhetjük el a jövő operációit?
– A fejlődés folyamatos, a röntgentől az ultrahangon és az artroszkópián át ma már a robot-asszisztált műtétekig jutottunk. Fontos hangsúlyozni viszont, hogy nem a robot operál, hanem az orvos. Helyesebb úgy hívni, hogy robot-asszisztált műtét. A robot megmutatja a vágás irányát, a csontból eltávolítandó rész méretét, és segíti a sebészt a milliméter pontos mozdulatokban.
A beavatkozást azonban mindig az orvos végzi, ő hozza meg a döntéseket és ő vállalja a felelősséget is.
Ez a módszer precízebb protézisbeültetést tesz lehetővé, jobban követi a beteg eredeti anatómiáját, csökkenti a szövődmények kockázatát, és sok esetben gyorsabb felépülést eredményez. A betegek hamarabb visszatérhetnek a hétköznapi aktivitáshoz, és az implantátumok élettartama is nőhet. Ugyanakkor Magyarországon jelenleg csak magánfinanszírozásban érhető el, és jóval költségesebb, mint a hagyományos műtét. Ez az oka annak, hogy még nem vált széles körben elérhetővé.

- Lát-e veszélyt abban, hogy az orvos túlságosan rábízza magát a mesterséges intelligenciára vagy a robotra?
– Mindig hangsúlyozom, hogy az orvos szerepe pótolhatatlan. Az MI hatalmas adathalmazokból dolgozik, de nem biztos, hogy minden következtetése mindig helyes.
Az adott beteg egyéni adottságait, a pszichés állapotát, az elvárásait csak az orvos tudja mérlegelni.
Ha a technológiát kritikátlanul alkalmazzuk, az veszélyeket hordozhat. Ezért fontos, hogy az MI-t és a robotot eszközként kezeljük, amely segít a munkánkban, de soha nem helyettesíti az emberi szakértelmet.
A gyerekem legjobb barátja az AI? Így alakítja át emberi kapcsolatainkat a mesterséges intelligencia
Szertics Gergely mesterséges intelligencia-szakértővel és Teveliné Horváth Melinda pszichológussal beszélgettünk.
Elolvasom(Képek: Getty Images Hungary)
- mesterséges intelligencia
- gyógyítás
- sport
- ai
- ai summit
- exkluzív
- interjú
- orvos
- műtét
- robot
- sérülés
- adatok
- megelőzés
- Életmód
OLVASD EL EZT IS!
- szívroham
- vizsgálat















