Mellrákos volt, de 3 gyerekes édesanya lett: erőt adnak a túlélők történetei

Magyarországon évente közel nyolcezer nőt diagnosztizálnak mellrákkal, a betegséggel összefüggő halálozások száma pedig kétezer körül van, mely arányba beleszámítanak azok az esetek is, ahol nagyon későn vették észre a daganatot, és így a gyógyulásra sem volt olyan nagy esély, mint a kezdeti stádiumban felfedezett tumorok esetében.

Az orvostudomány és a gyógyításhoz szükséges feltételek fejlődésének köszönhetően a mellrák ma már jól gyógyítható, az időben felismert betegség esetében a gyógyulás valószínűsége a 95%-ot is elérheti, de ez az arány átlagosan is 60-70%. Magyarországon élete valamely szakaszában minden nyolcadik-kilencedik nőt érint a mellrák, és jelenleg is több tízezren állnak kezelés alatt, a számokból pedig egyértelműen következik az is, mennyi-mennyi mellráktúlélő él köztünk.

Kit hívunk mellráktúlélőnek?

Nemcsak azok számítanak mellráktúlélőnek, akik teljes mértékben maguk mögött hagyták a betegséget, és visszanyerték egészségüket, de azok is, akik utókezelésben részesülnek, akik a daganatkiújulás kockázatának csökkentése miatt vagy az utólagos tünetek enyhítésére kapnak kezelést, akik folyamatos kontroll alatt vannak, de azok is, akiknél a probléma nem tűnt el, de sikerült azt krónikus betegséggé szelídíteni.

Ráktúlélőnek lenni egyenlő az igazi, hétköznapi hős fogalmával, de számos kihívásnak is szinonimája lehet, hisz a mellrákkal való küzdelem olyan élettapasztalat, mely örökre bevésődik testbe és lélekbe is. A túlélők kezét jó esetben még sokáig nem engedik el, ha nem is feltétlenül a kezelőorvosokról van szó, hisz az utógondozás és a fizikai rehabilitáció mellett a mindennapi életbe való visszailleszkedésnek, az érzelmi, mentális egészség megőrzésének is kiemelt szerepe van, nem beszélve arról, hogy a kiújulás megelőzéséért is sokat lehet tenni.

Így működik az utógondozás

A mellráktúlélők orvosi, egészségügyi gondozása hivatalosan a klinikailag tumormentes, legtöbbször operált, legfeljebb adjuváns hormonterápiára szoruló betegek ellenőrzését jelenti. A gondozás feladatai közé tartozik a kapcsolattartás, a rehabilitáció kontrollálása, a fennálló mellékhatások kezelése, az általában hosszú ideig tartó hormonterápia menedzselése, a nyomon követés, az életmódbeli tanácsok, változtatások megvitatása, az esetleges, kiújulásra utaló jelek detektálása és megelőzése, szükség esetén pedig a sürgős kivizsgálás.

Ma Magyarországon főként az onkológusok végzik az utógondozást, nincs egységes protokoll arra vonatkozóan, miként lehet ebbe bevonni a családorvost, de nyilvánvalóan szerepe van benne.

A gyógyulás útjára lépve minden további teendőt is az onkológus kezelőorvossal érdemes megbeszélni, és érdemes proaktívnak lenni, különösen a rehabilitáció lehetőségeivel kapcsolatban. Sokszor ilyenkor kerül sor a helyreállító mellműtétre is, illetve szintén az orvossal lehet átbeszélni az olyan speciális kérdéseket, mint a genetikai rizikó és annak hatása a családtagokra vagy épp a terhességvállalás lehetősége.

Miről szól a fizikai rehabilitáció?

A Ráktúlélők.hu információi szerint a rehabilitáció máig az onkológiák leggyengébb láncszeme, hiány van egyértelmű javaslatokból és speciális rehabilitációs centrumokból is, ennek ellenére lényeges megvitatni a rehabilitációs tervet a kezelőorvossal, és utánajárni, milyen lehetőségek adottak. Ha ez automatikusan nem történik meg, nem feltétlenül kell annyiban hagyni.

A rehabilitációnak tulajdonképpen már a kezelés során meg kellene kezdődnie, a műtét után például kiemelt szerepe van a gyógytornának - éppúgy, ahogy a további terápia során is -, a mozgás ugyanis jelentős szerepet játszhat a gyógyulásban. A gyógytornász sokat segíthet többek közt a megváltozó testkép hatására létrejövő kényszertartás és a mozgás beszűkülésének megelőzésében, a nyiroködéma tüneteinek enyhítésében és a kezelések hatására esetlegesen kialakuló csontritkulás ellensúlyozásában is. A gyógytornász mellett a dietetikus szerepe sem elhanyagolható. A rehabilitációra általában járóbeteg-ellátás keretében kerül sor, de előfordulhat, hogy bizonyos esetekben kórházi tartózkodást is igényel. 

Bár a legtöbb beteg jó életminőségről számol be a betegség kezelésének befejezése után, a különféle terápiáknak lehetnek utólagos hatásai is, melyek akár hónapokkal vagy évekkel később is jelentkezhetnek. Ilyen tünet lehet a krónikus fáradtság és a mellfájdalom, a már említett nyiroködéma és csontritkulás, a menopauzáéhoz hasonló tünetek megjelenése, a neuropátiás vagy ízületi és izomfájdalom, de jelentkezhet memória- és koncentrációs probléma is.

Előfordulhat, hogy a kezelések hatással voltak a légző-, a szív- és érrendszerre, fokozódhatott a trombózis kialakulásának kockázata, felléphetett látásromlás és a hormonális rendszer zavara is. Mindezek kezelése és a tünetek enyhítése szintén fontos része az utógondozásnak és a rehabilitációnak.

Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a szervezet ellenálló képessége lehet, hogy csak később tér vissza, addig fokozott lehet a fertőzések kockázata. Érdemes a háziorvossal és az onkológussal megbeszélni, milyen oltásokat érdemes újra beadatni, illetve fogorvosi szűrésre is gyakrabban lehet szükség.

Nőiség és gyermekáldás a mellrák után

A mellrák a párkapcsolatot is nagymértékben megméri, egy támogató társ azonban sokat segíthet a szexualitással, a megváltozott testképpel kapcsolatos problémák kezelésében is, melyek még egy tökéletes esztétikai eredményt adó rekonstrukciós műtét után is felléphetnek. Az érzelmek szabad megélése, nyílt kifejezése, a partnerrel való kommunikáció, az őszinte, bensőséges beszélgetés alapvető kell hogy legyen, de sokat segíthet szakember, pszichológus, pszichoterapeuta bevonása is.

A hormonális és szexualitással kapcsolatos problémákra orvosi megoldások is léteznek, a fiatalabb, menopauzán még nem átesett nők számára pedig kardinális kérdés lehet a gyermekvállalás lehetősége is. 

A mellrák utáni terhesség biztonságosnak mondató az anya és a baba szempontjából is, a terhesség által az orvostudomány jelenlegi tudása szerint nem növekszik meg a kiújulás kockázata.

A gyermekvállalás kérdéséről fontos az orvossal konzultálni, és kikérni a véleményét azzal kapcsolatban, mennyi időt célszerű várni az utolsó kezelés és a teherbe esés között, ami többek közt az esetleges további kezeléstől, a kiújulás kockázatától, a betegség stádiumától és akár az életkortól, a fizikai állapottól is függhet. Kétéves várakozási időt általában elegendőnek tartanak, fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a kezelések növelhetik a meddőség kialakulásának kockázatát, és korai menopauzát vagy átmeneti terméketlenséget is okozhatnak, nem véletlen, hogy sok esetben javasolják már a gyógyszeres kezelés előtt a petesejtek lefagyasztását.

Akkor sincs azonban minden veszve, ha erre a kezelések sürgőssége miatt nem került sor, és a petefészkek tartalékai sem kielégítőek, érdemes meddőségi specialistához fordulni, és mérlegelni a lehetőségeket. Fiatalabb betegek esetében, ha az életkor nem rontja eleve az esélyeket, általában kisebb az akadálya a gyermekvállalásnak, amit tengernyi pozitív történet igazol, ha csak azokat vesszük is, melyek a világhálót is bejárták. 

Az elmúlt években ilyen volt Shelly Battista története, akinek ikrei két évvel a tumormentessé nyilvánítása után születtek meg, és tették háromgyerekes édesanyává a 34 évesen diagnosztizált nőt. De vírusként terjedt Aly Taylor története is, akinél a gyermektervezés időszakában, tragikus módon a gyanított terhesség helyett diagnosztizálták a betegséget, később azonban két örökbefogadás között, már feladva a reményt, természetes úton fogant meg vér szerinti gyermeke. Hat évvel a betegség leküzdése után így Aly már háromgyerekes édesanya volt.

Ha szeretnél további történeteket is megismerni olyan nőktől, akik tapasztalataik megosztásával a megelőzést és a sorstársak támogatását szeretnék szolgálni, nézd meg a következő képgalériát!

Kihez lehet lelki támogatásért fordulni?

A diagnózis pillanatában a legtöbben csak álmodni mernek a kezelések végéről és a gyógyultnak nyilvánításról, miután azonban eljön ez a pillanat, és nagy esély van rá, hogy eljön, azt nagyon sokféleképpen élhetik meg a korábbi betegek.

Van, aki csak felejteni akar, van, aki képes zökkenőmentesen visszarázódni a normál kerékvágásba, van, aki a poszttraumás növekedés jegyében átértékeli az életét, új terveket sző, vagy épp a sorstársak támogatását tűzi ki célul, míg mások magányosnak, elszigeteltnek és stigmatizáltnak érzik magukat, a tiszta lapot pedig túlságosan is üresnek. Mindezt lényegesen megnehezítheti, ha az emberi kapcsolatokban is csalódni kellett, esetleg munkahelyét is elveszítette, anyagilag is nehéz helyzetbe került az illető.

Ahogy dr. Vass László, az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen elnöke oly találóan megfogalmazta, az emlőrák nem egy szerv betegsége, hanem egy embertársunké, így a fizikai gyógyuláson és rehabilitáción túl a lelki gyógyulásra, megerősödésre is fontos figyelemmel lenni, tekintettel arra, hogy a betegség a páciens életének minden egyes részére hatással lehet a családi kapcsolatoktól akár a hitéletig. 

Az onkológussal ezen a téren is érdemes átbeszélni, milyen segítséget lehet igénybe venni, de az onkopszichológiai szakrendelések tb-finanszírozott formában is elérhetőek, és érdemes igénybe venni a szolgáltatást már a betegség diagnosztizálása után is.

A pszichológiai segítség az egykori betegek mellett a családtagok számára is fontos lehet, rendkívüli támogatást tudnak adni továbbá a segítő csoportok, a sorstársközösségek, melyek számos helyen szerveződnek, de akár online formában is elérhetőek. Az önsegítő csoportok mellett pszichológus vagy tanácsadó által vezetett csoportok is léteznek, melyek a lelki, érzelmi támogatáson túl az ismeretek, információk és gyakorlati tanácsok átadásában is jeleskednek.

Nagyon hasznos lehet a kifejezetten onkológiai szemléletű Simonton-tréning, mely akár a gyógyíthatatlan betegek terhein is képes enyhíteni, de minden olyan további módszer is, mely által kiegyensúlyozottabbá válhatnak a betegek, mellyel csökkenthetik a szorongást és a stresszt, vagy akár enyhíthetik az alvászavarokat. Ha többet szeretnél tudni a lelki-érzelmi támogatás lehetőségeiről és fontosságáról, kattints ide!

A munkába való visszatérés is segíthet abban, hogy lekerüljön a betegségről a fókusz, érdemes azonban átgondolni, mi az, ami még nem túl megterhelő, átbeszélni a munkáltatóval az alternatív lehetőségeket, akár a távmunkát, részmunkaidős foglalkoztatást. Váltani sem késő soha, az igénybe vehető támogatásokról, akár a rehabilitációs ellátásról, a rokkantsági ellátásról, önkormányzati lehetőségekről pedig érdemes a családorvostól, szociális munkástól tájékozódni, utóbbiak jellemzően dolgoznak az onkológiai és rehabilitációs osztályokon is.

Mi segíthet megelőzni a kiújulást?

A daganat kiújulásának megelőzésére jelenleg még nincs biztos módszer, bizonyos esetekben azonban segíthet a gyógyszeres megelőzés, emellett a gyakoribb szűrés, a szigorú nyomon követés is kiemelt fontosságú. Az orvossal való rendszeres, bár idővel ritkuló, meghatározott kapcsolattartás is a kiújulás megelőzésének része kell hogy legyen.

A lelki, érzelmi egyensúlyon és a stressz csökkentésén kívül a kielégítő minőségű és mennyiségű alvás, a testmozgás és az optimális testsúly elérése, megtartása is alapvető fontosságú a megelőzés szempontjából.

Ennek része az egészséges étrend is, célszerű nagyrészt növényi alapanyagból készült élelmiszereket fogyasztani, csökkenteni a feldolgozott élelmiszerek, vörös húsok, zsírok, cukros étele és italok, gyorsételek fogyasztását. A dohányzás és az alkoholfogyasztás mellőzése is lényegesen csökkentheti a kockázatot, emellett az UV-sugárzást is érdemes kerülni. A rizikófaktorokról ide kattintva bővebben is olvashatsz.

Híres mellráktúlélők

Nem kisebbítve a nagyvilág számára kevésbé ismert mellráktúlélők erejét, kitartását, hitét és sorstársak felé nyújtott támogatását, íme azok a hírességek, akiknek szintén meg kellett küzdeniük a betegséggel, tapasztalataikat pedig a figyelemfelhívás szolgálatába állították.

A cikkben leírtak célja az információ átadása, diagnózis felállítására semmiképp sem alkalmas, és nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot és véleményt. A szűrés fontossága kiemelkedő, csakúgy, mint gyanú esetén az orvos mihamarabbi felkeresése.

Felhasznált forrás: European Society for Medical Oncology;  Rákgyógyítás.hu.  Képek: Getty Images Hungary, Profimedia.hu.

• mellrák akta
• daganat
• rákos megbetegedések
• rák
• mellrák
• ráktúlélő
• Életmód