Ezért zuhansz le álmodban: 5 furcsa dolog, ami alvás közben történhet veled
Minden jelenségre van tudományos magyarázat.

Dia

Az alvás közbeni zuhanásélményt szinte mindenki átélte már, legyen szó szikláról való lezuhanásról vagy éppen csak zuhanásról lefelé a levegőben, melyek a leggyakoribb típusok közé tartoznak. A kutatók szerint mindez szinte közvetlenül elalvás után tapasztalható, és gyakoribb abban az esetben, ha valaki túl stresszes, nagyon fáradt, vagy hosszabb ideje alváshiány gyötri. Miközben ugyanis valaki álmodik, a teste bénultan fekszik, előbbi jelenség azonban annak köszönhető, hogy az álom már azelőtt elkezdődik, hogy a test ebbe a módba kapcsolna. Ha pedig valaki túl fáradt, az agy gyorsabban kapcsol az álomhoz megfelelő üzemmódba, amit a test nem mindig képes megfelelően követni. Arra azonban, hogy miért pont zuhanásként jelenik meg mindez, a tudósok még nem találtak egyértelmű magyarázatot.

Az alvás közbeni zuhanásélményt szinte mindenki átélte már, legyen szó szikláról való lezuhanásról vagy éppen csak zuhanásról lefelé a levegőben, melyek a leggyakoribb típusok közé tartoznak. A kutatók szerint mindez szinte közvetlenül elalvás után tapasztalható, és gyakoribb abban az esetben, ha valaki túl stresszes, nagyon fáradt, vagy hosszabb ideje alváshiány gyötri. Miközben ugyanis valaki álmodik, a teste bénultan fekszik, előbbi jelenség azonban annak köszönhető, hogy az álom már azelőtt elkezdődik, hogy a test ebbe a módba kapcsolna. Ha pedig valaki túl fáradt, az agy gyorsabban kapcsol az álomhoz megfelelő üzemmódba, amit a test nem mindig képes megfelelően követni. Arra azonban, hogy miért pont zuhanásként jelenik meg mindez, a tudósok még nem találtak egyértelmű magyarázatot.

Dia

Az alvási paralízis az előbbinek éppen az ellenkezője: az agy úgymond előbb ébred fel, mint a test, aminek köszönhetően ébredés után az ebben szenvedő nem tud beszélni vagy éppen mozdulni, ami pár másodperctől néhány percig is tarthat. A jelenség rendkívül ijesztő lehet, aki már átélte, gyakran írja le úgy, mintha egy elefánt ülne a mellkasán. Nem véletlen, hogy az alvási paralízist gyakran illusztrálják John Henry Fuseli A rémálom című festményével, amely fent is látható.

Az alvási paralízis az előbbinek éppen az ellenkezője: az agy úgymond előbb ébred fel, mint a test, aminek köszönhetően ébredés után az ebben szenvedő nem tud beszélni vagy éppen mozdulni, ami pár másodperctől néhány percig is tarthat. A jelenség rendkívül ijesztő lehet, aki már átélte, gyakran írja le úgy, mintha egy elefánt ülne a mellkasán. Nem véletlen, hogy az alvási paralízist gyakran illusztrálják John Henry Fuseli A rémálom című festményével, amely fent is látható.

Dia

Míg a cikkben említett jelenségek nagyobb része ártalmatlan, az alvajárás komoly következményekkel, például balesetveszéllyel is együtt járhat, így ebben az esetben, vagyis, ha ennek bármiféle jelére gyanakszol, mielőbb orvoshoz kell fordulni. Az alvajárást a kutatók szerint az okozhatja, hogy az alvó ember csak annyira ébred fel, hogy a teste tudjon mozogni, az agya viszont nincs éber állapotban. A jelenséget bizonyos altatók használatával is összefüggésbe hozták, lehetséges ugyanis, hogy ezek az agyat képesek akkor is szedatív állapotban tartani, amikor a test már felébredt.

Míg a cikkben említett jelenségek nagyobb része ártalmatlan, az alvajárás komoly következményekkel, például balesetveszéllyel is együtt járhat, így ebben az esetben, vagyis, ha ennek bármiféle jelére gyanakszol, mielőbb orvoshoz kell fordulni. Az alvajárást a kutatók szerint az okozhatja, hogy az alvó ember csak annyira ébred fel, hogy a teste tudjon mozogni, az agya viszont nincs éber állapotban. A jelenséget bizonyos altatók használatával is összefüggésbe hozták, lehetséges ugyanis, hogy ezek az agyat képesek akkor is szedatív állapotban tartani, amikor a test már felébredt.

Dia

Állítólag a felnőttek 5%-ára jellemző, hogy beszél álmában, mely általában 30 másodpercig tart, és az elalvás utáni első két órában gyakori. Akkor történhet meg ugyanis, amikor valaki a mélyalvás fázisába lép, lehet azonban még beszélni olyan mértékű izomtónusról, amely a beszédet biztosíthatja, jellemzően az álmokhoz kapcsolódóan. Ugyanígy jellemző lehet a mosolygás vagy éppen a nevetés is.

Állítólag a felnőttek 5%-ára jellemző, hogy beszél álmában, mely általában 30 másodpercig tart, és az elalvás utáni első két órában gyakori. Akkor történhet meg ugyanis, amikor valaki a mélyalvás fázisába lép, lehet azonban még beszélni olyan mértékű izomtónusról, amely a beszédet biztosíthatja, jellemzően az álmokhoz kapcsolódóan. Ugyanígy jellemző lehet a mosolygás vagy éppen a nevetés is.

Dia

A visszatérő álmok jelenségére is létezik olyan magyarázat, amely független az ezoterikusabb elméletektől. Az agy álmok formájában szelektál, rendez, illetve értékel újra eseményeket, mielőtt azokat a megfelelő helyre pakolná a memóriában, visszatérő álmok pedig jellemzően olyankor jelentkeznek, amikor valaki megoldatlan pszichológiai problémával szembesül, az agy ugyanis ilyenkor újra és újra megpróbálja rendezni a történéseket, hogy tovább lehessen lépni. Jellemző, hogy az álom maga ilyenkor ugyanaz, mint ami a kiváltó esemény is volt, például, ha valaki komolyabb traumát élt meg: a cikk a bolti rablást hozza fel példaként, amelyet újra és újra átél álmában az elszenvedő, hogy végül a megfelelő módon túlléphessen rajta.

A visszatérő álmok jelenségére is létezik olyan magyarázat, amely független az ezoterikusabb elméletektől. Az agy álmok formájában szelektál, rendez, illetve értékel újra eseményeket, mielőtt azokat a megfelelő helyre pakolná a memóriában, visszatérő álmok pedig jellemzően olyankor jelentkeznek, amikor valaki megoldatlan pszichológiai problémával szembesül, az agy ugyanis ilyenkor újra és újra megpróbálja rendezni a történéseket, hogy tovább lehessen lépni. Jellemző, hogy az álom maga ilyenkor ugyanaz, mint ami a kiváltó esemény is volt, például, ha valaki komolyabb traumát élt meg: a cikk a bolti rablást hozza fel példaként, amelyet újra és újra átél álmában az elszenvedő, hogy végül a megfelelő módon túlléphessen rajta.

Blog.hu ajánló
Szerző: Árbócz Lilla
Fotó: