A cukorbetegség súlyos szövődménye, ami már a prediabétesz alatt megjelenhet - Zsibbadás és végtagfájdalom jelzi

Idegbántalomra utaló kisebb eltéréseket már egészséges cukor-anyagcseréjű, de cukorbetegség szempontjából magasabb kockázati csoportba tartozóknál is találtak a Semmelweis Egyetem kutatói. A vegetatív és érző idegrendszer zavarát okozó állapot jeleinek mielőbbi felismerése segítheti a betegség megelőzését és hatékonyabb kezelését.

A Semmelweis Egyetem tanulmánya összefüggést keresett kettes típusú diabétesz kialakulásának magasabb kockázata és az idegbántalom, más néven neuropátia megjelenése között, még a betegség tüneteinek felbukkanása előtt.

Neuropátia és cukorbetegség kapcsolata

A vegetatív és érző idegrendszert érintő zavarok nemcsak a cukorbetegeknél, hanem azoknál is kimutathatók, akik vércukorszintje a normális értékhatárnál magasabb, de még nem cukorbetegek - ez az úgynevezett prediabétesz állapot. Ám arra vonatkozóan, látni-e a neuropátia jeleit azoknál, akik cukorbetegség szempontjából közepes vagy magas kockázati csoportba tartoznak, de egyébként egészségesek, még nem vizsgálták.

Az 1-es típusú cukorbetegség szövődményeként bizonyos idő után kialakul, a 2-es típusúnál pedig sok esetben már a betegség felfedezésekor jelen van a szenzoros és a vegetatív idegrendszert érintő neuropátia, mely a cukorbetegség mikrovaszkuláris - kisérkeringési zavarból adódó - szövődménye. A szubjektív panaszok közé tartozik a fájdalom, égő érzés, zsibbadás, típusosan az alsó végtagokon, illetve azok végein, ami az évek során felfelé száll, nyugalomban jelentkezik, és éjszaka, mindkét oldalon, és lassan romlik. Ezeket a tüneteket a betegek maguk is érzékelik. Az objektív, a vegetatív idegrendszert érintő panaszok reflextesztekkel, az érzőideg-károsodás pedig különböző összetettségű műszeres vizsgálatokkal mérhető.

- A kutatás során arra voltunk kíváncsiak, mi történik, ha azoknál keresünk neuropátiára utaló jeleket, akiknél a szénhidrát-anyagcsere megváltozását előidéző kockázati tényezők jelen vannak, de hivatalosan még nem beszélhetünk diabétesz előtti állapotról - mondja dr. Körei Anna első szerző, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának adjunktusa. Ilyen rizikófaktor például a magasvérnyomás- vagy vérzsír- (koleszterin-)értékek, melyek cukorbetegeknél és prediabétesz állapotban összefüggenek a neuropátia jelenlétével. 

A betegek kiválasztásához egy széles körben - háziorvosok és szakorvosok által itthon és világszerte - használt kockázatbecslő módszert alkalmaztak. A FINDRISK egy kérdőív, mely életmódbeli és egészségügyi tényezők alapján számítja ki, mekkora a valószínűsége annak, hogy valakinél a következő tíz évben cukorbetegség alakuljon ki.

- A kérdőív szív- és érrendszeri kockázati tényezőket néz, ugyanis az idegbántalom (neuropátia) mikrovaszkuláris szövődmény. Mivel laborvizsgálatok nélkül szűri a diabéteszt, a hagyományos teszteknél költséghatékonyabb, és pontossága sem marad el tőlük - magyarázza dr. Kempler Péter egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának munkatársa, a kutatás utolsó szerzője.

A FINDRISK rákérdez a válaszadó korára, testtömegindexére (BMI), gyümölcs- és zöldségfogyasztásának mértékére, a testmozgás gyakoriságára, magas vérnyomásra, haskörfogatra, családban előforduló 2-es típusú cukorbetegségre stb. A 0-20+ pont skálán minél magasabb a pontszám, annál magasabb a cukorbetegség kialakulásának kockázata. Azoknál, akik a legmagasabb pontszámot kapják, 50% az esélye annak, hogy a következő tíz évben cukorbetegség alakuljon ki.

- A kutatásban azokra fókuszáltunk, akiknél az érték 12 pont felett volt, de nem cukorbetegek, illetve nincs jelen a cukorbetegséget megelőző állapot (prediabétesz) sem - magyarázza a professzor. A 12 pont fokozott kockázatot jelent; az ezt elérőknek érdemes további laborvizsgálatokkal igazolni a diabétesz kockázatát. Az így kiválasztott résztvevőknél egyértelmű neuropátiás eltérést ritkán találtunk, ugyanakkor a normál tartományon belül sokszor, főként az autonóm paraméterekben az egészséges kontrollcsoporttal összehasonlítva minimális beszűkülést észleltünk, melyek a magasabb vércukorértékekkel is összefüggtek - mondja dr. Körei Anna. Ezen betegek további követése szükséges. 

- Az sem mindegy, miből adódik a 12 feletti pont” - mondja dr. Kempler Péter. - Bizonyos paramétereken, például életkor vagy a cukorbetegség előfordulása a családban, nem lehet változtatni, azonban az életmódbeli tényezőkön, mint a túlsúly, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás hiánya vagy a magas vérnyomás, igen. A több mozgás, aktív(abb) életmód és testsúlycsökkentés különösen hatékony lehet a korai időszakban. A kezdeti neuropátia intenzív életmódváltással akár visszafordítható, az előrehaladott állapot kezelése nagymértékben függ a szénhidrát-anyagcserétől - mondja a professzor.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• cukorbetegség
• idegrendszer
• diabétesz
• kutatások
• neurológia
• neuropátia
• prediabétesz
• Életmód