4 halhatatlan utolsó mondat

Amikor egy ember életében utolsót üt az óra, minden egyes elhangzott szónak hatalmas súlya van. Ezzel tisztában voltak és vannak a sztárok is, akiknek utolsó, életükben elhangzott mondatai bizony joggal váltak szállóigévé az elmúlt évtizedek során.

Vajon hogyan búcsúztak az élettől a hírességek? Volt, aki tudatában sem volt annak, hogy hamarosan örökre lehunyja szemét, volt, aki káromkodott, és akadt olyan is, aki egy viccel ütötte el a drámai pillanatot. Összeállításunkban ezekből válogattunk.

Rudolph Valentino

- Ne aggódj főnök, minden rendben lesz - ezek voltak a némafilmkorszak egyik legnépszerűbb sztárjának utolsó szavai 1926. augusztus 23-án, nem sokkal azelőtt, hogy Valentino a has- és mellhártyagyulladás szövődményei miatt elhunyt. A latin szerető néven elhíresült szívtipró augusztus 15-én esett össze a New York-i Hotel Ambassadorban, ezt követően a Polyclinic nevű kórházba szállították, ahol a vizsgálatok kimutatták, hogy vakbélgyulladása van. Azonnal megműtötték, és, habár az operáció sikeres volt, egy másik betegség, a hashártyagyulladás sokat rontott egészségügyi állapotán.

Augusztus 18-án az orvosai optimista prognózissal szolgáltak, és arról tájékoztatták a médiát, hogy Rudolph Valentino meggyógyul. Három nappal később azonban mellhártyagyulladást kapott, és az orvosai ekkor már tudták, hogy meghal.

Az információt azonban nem közölték a színésszel, aki meg volt győződve róla, hogy hamarosan felépül. Augusztus 23-án Valentino a saját jövőjéről beszélgetett doktoraival, majd kómába esett, és meghalt. 31 éves volt, személyében pedig az első mai értelemben vett sztárt tisztelhetjük, akinek halála és temetése világszerte tömeghisztériát okozott.

Douglas Fairbanks

- Sosem éreztem magam jobban - mondta halálos ágyán a némafilmkorszak sármos fenegyereke 1939. december 12-én. A filmtörténet első akcióhőse Santa Monica-i otthonában december 11-én 56 évesen álmában kapott szívrohamot, majd másnap elhunyt.

A beszámolók szerint utolsó napjaiban Fairbanks orvosai tanácsa ellenére megszállottan edzett, mivel minden vágya az volt, hogy visszanyerje egykor karcsú vonalait és erős izmait.

Douglas Fairbanks eredetileg Douglas Elton Ullman néven látta meg a napvilágot, és az 1920-as Zorro jelében vagy az egy évvel későbbi A három muskétásban ő teremtette meg elsőként az önmagát parodizáló akcióhős figuráját.

Nemcsak a némafilmkorszak egyik emblematikus színésze volt, hanem tehetséges rendező, író és producer is. Charlie Chaplin, D. W. Griffith és felesége, Mary Pickford mellett társalapítója volt 1919-ben az United Artists filmstúdiónak, de történelmet írt azzal is, hogy ő volt a műsorvezetője az 1929-es első Oscar-díj átadó gálájának.

Humphrey Bogart

- Sose szabadott volna a scotch-ról átállnom a martinire - sóhajtott fel a film noirok kultikus sztárja 1957 januárjában, nem sokkal azelőtt, hogy kómába esett, és elhunyt. A jóképű szívtipró egész életében keményen ivott és dohányzott, ennek köszönhetően egészségi állapota az ötvenes években rohamosan romlott. Amikor az évtized közepén egy hosszú távú szerződést kötött a Warner Brothers-szel.

Viccelődve jelentette ki, hogy mire lejár a szerződés, kihullik a haja és az összes foga.1955-ben nyelőcsőrákot diagnosztizáltak nála, ám Bogart következetesen titkolta a közvélemény elől hanyatló egészségét, 1956 januárjáig pedig orvoshoz sem volt hajlandó elmenni. A sebészek végül eltávolították a nyelőcsövét, két nyirokcsomóját és egy bordáját, ám a kemoterápia ezek után sem segített rajta.

1956 novemberében rákos áttétek képződtek az egész testében, amin már az újabb operáció sem segített. A kórházban rendszeresen meglátogatta Katherine Hepburn, Spencer Tracy és Frank Sinatra. Élete utolsó heteiben már olyannyira legyengült, hogy járni is alig tudott, testsúlya pedig alig volt több 35 kilónál. 1957. január 14-én hunyt el, mindennemű fényűzéstől mentes temetésén pedig Hollywood legnagyobb sztárjai is tiszteletüket tették.

Joan Crawford

- A fenébe is, ne merészeld Istent arra kérni, hogy segítsen rajtam - hördült fel Joan Crawford, miután meghallotta, hogy házvezetőnője hangosan imádkozni kezdett halálos ágya mellett 1977. május 10-én. Az Oscar-díjas színésznő mindig is hírhedt volt ellentmondást nem tűrő és tekintélyt parancsoló személyiségéről, éppen ezért nincs mit csodálkozni ezen a megnyilvánulásán.

Crawford 1974. szeptember 24-én jelent meg utoljára a nyilvánosság előtt egyik legjobb barátja, Rosalind Russell partiján, aki akkor mellrákban szenvedett. Miután másnap meglátta az újságban a kettejükről készült aggasztó fotókat, azt mondta, ha tényleg így fest, sose látják többet.

Ezt követően a színésznő lemondta az összes fellépését, nem adott több interjút, és egyre ritkábban hagyta el lakását. 1975-ben abbahagyta az ivást, ám már ez sem segített rajta, egészségügyi állapota ugyanis fokozatosan romlott, ráadásul hasnyálmirigyrákot diagnosztizáltak nála. 1977. május 8-án elajándékozta kedvenc si-cu kiskutyáját, mivel már nem tudott róla megfelelően gondoskodni, majd két nappal később szívrohamban elhunyt.

A legendás színésznő több mint fél évszázados karrierje átívelte a néma- és hangosfilmkorszakot, tucatnyi alkotásban alakított emlékezeteset, melyek közül egyik kései szerepe különösen az. Az 1962-es Mi történt Baby Jane-nel? című pszichohorrorban ugyanis élete fő riválisával, Bette Davis-szel szerepelt együtt, és, bár egész életükben ki nem állhatták egymást, óriásit alakítottak mindketten.

• beteg
• rákos
• legendás sztorik
• rudolph valentino
• joan crawford
• douglas fairbanks
• humphrey bogart
• Világsztár