Patrick Duffy-t így csalogatta vissza Larry Hagman a Dallasba: exkluzív interjút adott a Feminának

Patrick Duffy még tavaly forgatta le Magyarországon a Lepattanó című filmet, amelyet Vékes Csaba rendezett. Az amerikai sztár alakítja a Brazíliában élő Mecénás szerepét, aki tévedésből 100 millió forintot utal át egy Európa-bajnokságra készülő magyar gombfocicsapatnak. A szórakoztató vígjáték szeptember 26-tól lesz látható a JUNO11 Distribution forgalmazásában az itthoni mozikban. 

Az új film kapcsán lehetősége volt a Feminának exkluzív interjút készíteni a legendás színésszel, aki örömmel mesélt a magyarországi forgatási élményeiről, a Dallasról, és arról is, hogyan tetszett neki Budapest.

Patrick Duffy interjút adott a Feminának

- Ez volt az első alkalom Magyarországon, amikor filmet forgatott. Nem volt bonyolult egy magyar stábbal forgatni? 

- Nem, minden stáb ugyanolyan. Tudja, bármelyik országban vagyunk, legyen szó Amerikáról, Olaszországról vagy Franciaországról, a forgató stáb általánosságban véve ugyanolyan. Odamész, és ott van az operatőr, a világosító, a hangtechnikus, és az a néhány ember, aki megigazítja a ruhádat és egyebeket, és ennyi, érti? Ezek az emberek általában ugyanabból az okból építik a karrierjüket. Az életük egy bizonyos pontján azt gondolták: „Én is ezt akarom csinálni. Nekem is ezt kell csinálnom.” Ezért vágtak bele. Ez a stáb is pont ugyanilyen volt. 

 -  Egy kevés főből álló csapatról beszélhetünk, úgyhogy mindenki megcsinált mindent mindenkinek, de a szenvedélyük olyan volt, akár egy csapat fiatalé, akik szerettek volna egy filmet készíteni. Tudja, lehet forgatni egy nagy költségvetésű mozifilmet ugyanezekkel az emberekkel, csak akkor még többen vannak. Nagyszerű volt, hogy itt lehettem, mert szeretem a kicsi és meghitt hangulatú filmeket.

Szeretek úgy dolgozni, hogy egy nappaliban vagyok, ahelyett, hogy egy hatalmas színpadon állnék.

- Ez a film pont ilyen volt, és persze a forgatókönyv is. Ez a kis forgatókönyv egy nagyon nagy műről szólt, ez volt az oka, hogy eljöttem ide végül. Három nappal ezelőtt láttam először a filmet, ami pontosan erről szólt, és szerintem nagyon jól sikerült.

- Hogyan készült fel a szerepre?

- Kiindulva az életkoromból és abból, hogy csak egy kis szerepet kaptam a filmben, a felkészülés csak pár ötletből állt. A tény az volt, hogy egyidős voltam a karakteremmel, a film pedig a gombfociról szólt, amire azt hitte az én karakterem, hogy az igazi foci, valódi európai futball. Úgy gondoltam, hogy akkor ő egy egykori focista, aki most már csak sántítva jár, egyértelműen lesérült, de most már Brazíliában él. A forgatókönyvben is ez állt, hogy Brazíliában lakik. Talán lehetne ő egy amolyan keresztapa, aki nem épp legális módszerekkel keresi meg a dollármillióit, viszont szenvedélyesen imádja a focit, pont ez az oka, hogy eladományozza a pénzt. Ez már az én ötletem volt, és szórakoztató volt eljátszani.

Ha volt egy jelenetem, mindig két embert testesítettem meg, egyrészt egy olyan férfit, akinek rejtélyes üzleti ügyei voltak, másrészt egy sportért rajongót.

- Ahogy összegyúrtam a kettőt, az jól illeszkedett a forgatókönyvbe, szóval így került bele végül az ötletem.

- Ha visszaemlékszik a forgatási munkálatokra, akkor mi volt a kedvenc emléke?

- Nos, két alap helyszínen voltam a film alatt. Az egyik... nem, három! Ott volt az otthoni életem Brazíliában, ami segített nekem, hogy a keresztapa bőrébe bújjak, a karakterem egy hatalmas palotában él a csodálatos Rio de Janeiróban, sok pénzzel, bútorokkal és a nappalijában lévő papagájokkal, meg minden ilyesmivel.

- Ez vicces volt, de az igazi szórakozás az volt, amikor egy jelenetben beléptem egy nagyon szűkös, aprócska helyre, ahol a bajnokságot tartották a világ legbolondabb embereivel. A film összes szereplője bezsúfolódott abba a kis szobába. Számomra színészként ez a munkakörülmény volt a forgatás legszórakoztatóbb része. Láttam mindenkin a show drámai helyzetének csúcspontját, ahogy a játék közepének pont azon részén léptem be, amikor megtörtént a győzelmi pillanat.

- Tudja, ez olyan érzés, mintha én lennék a mindent eldöntő győztes gól a foci világbajnokságon. A karakter számára pont ez volt az a magasztos pillanat, amikor eldöntötte, nem érdekli, ha elveszik a pénzét a gombfoci miatt, mert az összes versengő sportoló szíve egy és ugyanaz, nem számít, mit csinálnak. Ekkor döntött úgy, hogy támogatni fogja ezt az őrült, kis csapatot, a film végére ez lesz az ő döntése. Odaadja a pénzét, támogatja őket, és reménykedik abban, hogy kijutnak a bajnokságra következő évben.

Azzal kapcsolatban, hogy mit gondol a színész a Dallas hatásáról, illetve hogyan érezte magát Budapesten a forgatások alatt élettársával, Linda Purl színésznővel, az alábbi videónkat megnézve megtudhatod.

- Egy másik kérdésem a Dallasról szól. Mindenki imádta önt a Dallasban, különösen Magyarországon. Azonban volt egy év, amikor nem dolgozott együtt a csapattal. Miért hagyta akkor ott a show-t?

- Az Egyesült Államokban általában hét évre szóló filmes szerződéseket kötnek. Ha a sorozat sikeres, akkor a hét év lejártakor köthetsz egy új szerződést, vagy ha már előtte sem olyan népszerű, akkor szabadon elmehetsz. A hetedik évad végén a show nagyon sikeres volt, én meg azt gondoltam, hogy most jött el az ideje annak, hogy továbblépjek egy másik irányba, és felhasználjam a Dallas sikerét annak érdekében, hogy egy másik produkcióban folytassam.

- A cég nem akarta, hogy elmenjek, de megértették, így az áldásukkal továbbálltam, hogy megnézzem, mégis mihez tudok kezdeni a sorozat sikerével egy másik úton. Kaptam munkákat, de a dolog, amit nem vettem fontolóra, az az volt, hogy ez a hét év volt a karrierem szempontjából a legboldogabb időszakom. Egyből hiányozni kezdtek a barátaim és a családtagokká vált Dallas stáb. 

- Hiányzott a munkakörnyezet, és azt akartam, hogy ez újból az enyém legyen. A sorozat nézettsége csökkenni kezdett több okból kifolyólag, nem csak miattam. Végül úgy döntöttek, megkérnek, hogy jöjjek vissza.

Ez tökéletes helyzet volt, mert úgy éreztem, hogy a helyes okok miatt távoztam, és a helyes okok miatt tértem vissza.

- Ezután a széria további öt évig folytatódott. Ismét ez volt a kedvenc öt esztendőm, visszatértem a legkedvesebb barátaimhoz, és újból együtt dolgoztunk. Majd 20 évvel később Larry, Linda és én újból ugyanezt a sorozatot forgattuk együtt további három éven keresztül. Ebben az értelemben nagyon szerencsésen alakult a karrierem.

- Ha jól tudom, Larry Hagman mondta önnek, hogy szeretné, ha visszatérne a sorozatba. Ez tényleg így volt? Tudna nekem kicsit erről is mesélni?

- Nos, tudja, nagy dolog volt, amikor kiszálltam, és kínos helyzet volt nekik, hogy megkérjenek, jöjjek vissza a sorozatba.

A legjobb és legkedvesebb barátom, aki nekem volt ezen a világon, az Larry volt.

- Végig tartottuk a kapcsolatot, amíg én nem szerepeltem a produkcióban. Viszont tudtam, hogy a karakterem meghalt, és lehetetlennek tűnt, hogy visszatérjek a szériába, mert nem szerettem volna egy másik szereplő bőrébe bújva visszajönni.

- Egy napon Larry felhívott telefonon, és azt mondta: „Szeretném, ha átjönnél a házamba, sokat fogunk inni, és majd megkérdezek tőled valamit.” Én már akkor tudtam, hogy meg fog kérni rá, térjek vissza a show-ba. A tévétársaság és a filmstúdió is tisztában volt vele, hogy Larry az egyetlen ember, akire hallgatnék. Úgyhogy átmentem hozzá, elmondta, hogy menjek vissza a sorozatba, mert így nagyon nem érezte jól magát, és tudta azt is, hogy én sem. Akkor eldöntöttük, hogy rendben van, csináljuk újra. Egyből aláírtam a szerződést, és visszatértem, de igen, Larry miatt tettem.

Cover- és ajánlóképek: Femina/Kiss Marietta Panka

• sztár
• patrick duffy
• exkluzív
• interjú
• Világsztár