Mikroadományokból hatalmas eredmények (x)
Interjú készült Pordán Ákossal, a KézenFogva Alapítvány ügyvezetőjével a hazai adományozási kultúra változásairól és jövőbeli lehetőségeiről.

20200219 144517 1920
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Az OTP Bank új internet- és mobilbankjában fejlesztett adományozás funkció használatával a bank ügyfelei biztonságosan adományozhattak kettő- és ötszáz forint közötti összeget három, különböző területen tevékenykedő szervezet számára. Ezek közül az egyik a KézenFogva Alapítvány volt, amelynek munkáját korábbi fotóriportunkban részletesen bemutattuk. A kampány lezárultával annak eredményeiről, az összegyűlt támogatás felhasználásáról Pordán Ákossal, az alapítvány ügyvezetőjével beszélgettünk.

- A várakozásaitoknak megfelelőan alakult a bankkal közös adománygyűjtő kampány?

- Minket lepett meg a legjobban, hogy milyen eredménnyel zárult. A KézenFogva Alapítvány éves költségvetése körülbelül 250 millió forint, ami nagynak vagy közepesnek számít az itthoni alapítványok között. Ehhez az OTP Bank adományozási kampánya során beérkezett 58 millió forint ehhez képest is nagyon jelentős segítség.

20200303 112021

A KézenFogva Alapítvány szakmai munkájának fókuszában a fogyatékos emberek és családjaik állnak, ezért a szolgáltatásaink fejlesztése során igyekszünk az ő igényeiket figyelembe venni. A Családtámogató Szolgáltatásaink célja a fogyatékos emberek és családjaik lelki és anyagi támogatása, támogató körök építése, továbbá a társadalmi részvételük növelése. Hangsúlyos szerepe van a munkánkban az információnyújtásnak és konzultációnak, továbbá kiemelt figyelmet fordítunk arra is, hogy a családok jogi tudatosságát segítsük, ezáltal támogassuk őket, hogy minél több szociális szolgáltatáshoz hozzáférjenek. Ezekhez mind hozzá tudott járulni a most befolyt adomány.

- Hogy kezdődött az együttműködésetek az OTP Bankkal, és hogyan készültetek a kampányra?

- Az együttműködés részben hirtelen jött, részben nem. Már 2006 óta kapcsolatban vagyunk a bankkal, akik sok támogatással és több projekt kapcsán is segítettek már minket. Vagyis már akkor a radarjukon voltunk, amikor kitalálták, hogy készítenek egy új típusú adományozási platformot. Körülbelül 3-4 évig tartott az előkészítés, amely során többször kikérték a véleményünket, sokat finomítottunk együtt a technikai megoldásokon.

A mikroadományoknak nincs nagy hagyománya itthon, és ezért fel sem mértük a benne rejlő lehetőséget. A bankok és a nagyobb cégek is méretükből adódóan hajlamosak nagy volumenekben gondolkozni, a támogatást, adományt milliós nagyságrendben értelmezni. Ezt a nézetet írták felül ezzel az új támogatási típussal, amelynek során a bank „csak” egy eszközt biztosít arra, hogy az ügyfelei adományozhassanak, de éppen csak annyit, amennyit viszonylag könnyen meg tudnak tenni. Két-háromszáz forint egyszeri vagy kétszeri adományozása egy átlagembernek nem megterhelő.

Amellett, hogy kis összeget lehessen adományozni, ugyanilyen fontos volt, hogy könnyen lehessen ezt megtenni. Ha csak egyet kell kattintani, az még belefér. Kettőnél van körülbelül a lélektani határ, de ha egy csomó dolgot ki kell pipálni, regisztrálni kell, e-mail-címet megadni, akkor már egy átlagfelhasználónak elmegy a kedve, és eltérül a céltól. Ebben a projektben ezért nagyon fontos volt az egyszerűség.

- Milyen volt, amikor végül elindult a kampány, és elkezdtek beérkezni az adományok?

- Rendkívül praktikus, hogy az adományok közvetlenül érkeztek az alapítvány egy OTP-nél vezetett, elkülönített számlájára. Pontosan nyomon lehetett követni, hogy az adományozás hogyan alakul. Tényleg csak hüledeztünk, ahogy érkeztek be sorban a kis összegek.

Nekünk sem volt még tapasztalatunk ilyenben, de tulajdonképpen ez egy teszt volt a bank részéről is. Vagyis az, hogy mikroadományokból, azaz 100-200-500 forintos felajánlásokból összesen mennyi gyűlhet össze egy néhány hónapos kampány során. 

Nem tudtuk előre pontosan, hogy meddig fog tartani a kampány, tehát nem tudtuk előre megtervezni, hogy milyen összeg felhasználásában gondolkozhatunk majd. Ahogy azonban ment előre az idő, világosság vált, hogy a várakozásainkat messze felülmúló lelkesedéssel adományoznak az emberek ilyen módon. Végül körülbelül kétszázezer adományozói tranzakció született, átlagosan 300 forintot adományoztak jellemzően ATM-en keresztül történt tranzakciók során, így jött ki ez a több mint 58 millió forintos végeredmény. 

- Mi volt a siker kulcsa szerinted a kampány során?

- Egyrészt a pár száz forintos összegek felajánlásának lehetősége, másrészt nagyon fontos volt szerintem, hogy az adományozók számára világos volt, hogy a támogatás áttétel nélkül, direkt hozzánk érkezik be. A transzparencia nélkülözhetetlen ilyen esetekben, és ennek megfelelően járunk el az összeggel ezután is. Mert bár enyhébb az elszámolási kötelezettség, mint európai vagy állami pályázati forrásokból finanszírozott pályázatoknál, de nekünk szigorú a belső elszámolásunk, a kuratóriummal is egyeztetünk. Külön munkaszámon futnak ezek a bevételek és kiadások is, nincsenek homályos ügyletek.

- Mire sikerült végül konkrétan felhasználni ezt az összeget?

- Azt már említettem, hogy a kampány megkezdése előtte is biztosak voltunk abban, hogy az adományok elköltésénél a családtámogató programok lesznek a fókuszban: az otthonsegítő szolgáltatás, a család- és párterápia, az egyéni életvezetési konzultáció és jogi tanácsadás.

20200303 121238-2

Az alapítvány harminc évvel ezelőtt összesen hat nagy céllal jött létre. Ezek közül az egyik az volt, hogy a fogyatékos gyereket nevelő családok számára speciális bébiszitter-szolgáltatást alakítson ki. Egyszerűen azért, hogy a családok ezzel saját időhöz jussanak. Ennek a szolgáltatásnak a fejlesztését már 1994-ben elkezdte az alapítvány, de aztán 2004 és 2006 között egy európai uniós projektnek a keretében tudtuk kidolgozni a pontos részleteit. Mára pedig tíz megyében érhető már el ez a szolgáltatás 107 segítővel, közel háromszáz család vesz benne részt, így egy évben közel harmincezer óra, amit egy felkészített otthoni segítő végez náluk. Amikor a segítő jelen van, akkor a család időt nyer, és azt arra használja, amire akarja. Ha munkából később ér haza, ha sétál egyet a párjával, vagy elmegy a munkaügyi központba, addig is van otthon valaki, aki a speciális igényű gyermekére szakszerűen felügyel. Mert a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyereket nevelő családoknak egy mozgásképtelen, beszédképtelen ember gondozása, ápolása 24 órás készenlétet és folyamatos felügyeletet igényel. 

A forrásoknak a nagy részét tehát erre használtuk fel, emellett van a jogi tanácsadói szolgáltatásunk, és a pár- és családterápiás szolgáltatásunk is a fogyatékos gyermeket nevelő, illetve a fogyatékossággal élő szülők számára. Utóbbi az ő lelki elakadásaikat hivatott segíteni, akár ha párokról, akár ha családról van szó. Fontos, hogy az ilyen családokban a gyermek helyzetét felmérjük, és annak megfelelően fejlesszük, de a mi rendszerszemléletünk szerint az is nagyon fontos, hogy a kapcsolatok problémáit is megvizsgáljuk, közösen kezeljük a problémát, mert egyvalakinek a problémája az egész családra hatással van. Ezt 2015-ben kezdtük el, és eddig összesen 80 család vett benne részt, körülbelül 10-10 alkalommal. Egy komplett team dolgozik rajta továbbképzésekkel, szupervízióval, összesen hat terapeutával. Ez a visszajelzések alapján is egy jól kidolgozott, hiánypótló és jól működő szolgáltatás, amiért a családoknak csak jelképes összeget kell fizetnie. A terapeuták, a koordinátor és a szupervizor munkáját honoráljuk az adományból, továbbá a tárgyi feltételeken is tudtunk javítani, a konzultációkhoz egy kényelmesebb szobát alakítottunk ki.

- Voltak olyan esetek, amiket külön is ki tudsz emelni?

- Volt egy Szolnok megyei kis faluban élő családunk, ahol egy anya egyedül neveli a Down-szindrómás lányát. Az anyának támogatásra volt szüksége, hogy ne lakoltassák ki. A lány 18 éves, nem tud iskolába járni, érzékeny betegsége is van, így ott él a lakásban. Őket sikerült a lakás megvásárlásában segíteni, ami hatalmas sikerélmény volt számunkra.

De van egy látássérült házaspár is, akiket támogattunk. Ők szintén egy Down-szindrómás gyereket fogadtak örökbe. Elképzelhető, hogy milyen sok nehézséggel küzdenek. A kissrácot nem lehet tömegközlekedéssel szállítani, ezért szükségük volt egy autóra, amibe befér a sofőrjük és a kutyájuk is - az adományból egy ilyen autó megvásárlásában tudtuk őket segíteni.

- Hogyan változott az adományozási kultúra az elmúlt évtizedekben, mióta te az alapítványnál vagy?

- A kilencvenes években kerültem az alapítványhoz, és épp egy nagy nemzetközi kampány közepébe csöppentem. Ennek a keretében készült akkor egy kutatás, amely szerint Magyarországon akkor messze kiemelkedő volt az önkéntes munka aránya, itt öntevékenyebbek az emberek, mint máshol. Én azt látom, hogy ez nem változott. Ami annak is köszönhető, hogy sok ösztönzője volt: például, hogy bevezették a közösségi iskolai szolgálatot, de ösztönzőleg hatottak a korai nyugdíjazások is, mert azt látjuk, hogy önkéntes munkákra számos fiatal nyugdíjas jelentkezik. Összességében elmondható, hogy az önkéntes munkának az értéke nőtt.

Ugyanígy az adományozási kultúrában is lassú fejlődést látok, ami összefügg az alapítványok társadalmi megítélésének változásával. Bár ez sajnos még mindig nem egyértelműen pozitív, mert tovább él valamiféle kételkedés az emberekben, hogy mennyire működnek átláthatóan és tisztességesen egyes alapítványok, amikor mindennap egy újabb nő ki a földből. De mi harminc éve működünk már, számos kampányon vagyunk túl, ismernek minket.

- Hogyan látod az adományozási kultúra jövőjét Magyarországon?

- Egyrészt ennek a kampánynak a tanulságát nem szabad elfelejteni, hogy sok ember nagyon pici adománya nagy eredményeket tud elérni, ezt láthattuk az ukrajnai menekültek megsegítésére küldött adományok esetében is. De a nagy cégek CSR-politikájában is lehetne az egy nagyon fontos prioritás, hogy olyan fejlesztéseket csináljanak, hogy akár a cégeken belül a munkavállalók tudjanak adományozni.

HAR6002 530 1200x630

- Tehát a nagy cégeknek sem feltétlen abban kell gondolkozniuk, hogy nagy összegeket adományozzanak, hanem hogy arra fordítsanak energiákat, hogy a rendszereiket alkalmassá tegyék arra, hogy a vele kapcsolatban lévők tudjanak adományozni rajtuk keresztül?

- Igen, tök jó dolog lenne, ha a banki szolgáltatásokat fejlesztő, kínáló cégeknél ez egy bevett dolog lenne, hogy a felületnek legyen egy ilyen panelje, és nem mindenhol utólag kellene legyártani, ami nyilván mindenhol nagyobb befektetést, időt, ráfordítást igényelne.

A saját működésünkkel kapcsolatban pedig azt latolgatjuk, hogyan tudnánk kitágítani a támogatott projektjeink körét, és még nagyobb dolgokban gondolkodni, tehát akár a támogatott lakhatási projektünkre is kiterjeszteni. Rajtunk keresztül jelenleg tizenhat ember jut hozzá a másfél éve indult támogatott lakhatási szolgáltatáshoz, de nagyon nagy a várakozók listája. Ez egy olyan modell, ami máshol a rendszerben nincsen, és ami ezelőtt nem volt. Most pedig egyre nagyobb teher lesz számunkra is a lakások bérleti és rezsiköltségeinek kigazdálkodása.

(Képek forrása: Birthaphoto)

Ezt is szeretjük