Egyetlen utcából áll a picinyke magyar zsákfalu - Vérteskozma régi, fehér házikói meseszerűek

Vérteskozma a nyugalom és a meghittség ékszerdoboza.

Vérteskozma falu
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A Vértes dombjai között bújik meg egy aprócska falucska, Vérteskozma, amely a 19. századi, hófehér német parasztházaival igazi mesebeli, meghitt hangulatot áraszt.

A mindössze egy utcácskából álló, skanzenszerű település tökéletesen megőrizte az ősi falvak jellegzetességeit, gyakorlatilag az egész település egy élő múzeumfalu. Ez nem is véletlen, hiszen az építési szabályok szigorúak, a falukép megőrzése érdekében Községvédő Egyesület működik, és a falucska húszfős lakossága is gondos odafigyeléssel őrzi a tájjelleget. 

Apró ékszerdoboz

A falu előtt kezdődő mesebeli völgyben műút vezet, így gyalogosan, kerékpárral, valamint babakocsival is kellemes túrák tervezhetők.

Vérteskozma, a mesés zsákfalu.
Vérteskozma, a mesés zsákfalu.
Fotó: Indafotó/Teteneverdle

A Fejér megyei Gánthoz tartozó település már az ősidők óta lakott volt, a török időkben azonban elnéptelenedett. Az 1740-es években gróf Esterházy József hozott a faluba német telepeseket, erdő- és földművelő családokat. Az állandó betelepítések következtében, amikor szinte az egész ország mozgásban volt, az első időkben nehezen állandósult a lakosság, hiszen mindenki a jobb életlehetőségeket kereste. 1761-ben azonban már tanítója volt a falunak - az iskolai oktatás német nyelven zajlott -, 1772-ben pedig felépítették a plébániát is. Az új templom építése 1779-ben fejeződött be.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

A falucska mai, hangulatos arculata a 19. század közepén, az 1830-as években alakult ki. A ma is meglévő házak ekkor épültek fel vagy kerültek átépítésre, a templomot is ebben az időben újították fel. A község további fejlődését azonban gátolták a környék természeti adottságai, mivel a völgyet határoló meredek, erdős hegyoldalak miatt a fő megélhetést biztosító szántóterületeket nem lehetett már növelni. Az erdőgazdaságban, mezőgazdaságban és bányászatban egyre kevesebben tudtak megélhetést biztosítani családjuk számára, így sokan az elvándorlás mellett döntöttek - írja a provertes.hu. A községet 1928-tól közigazgatásilag Gánthoz csatolták, sorsát azonban megpecsételte a második világháború, amelynek frontvonala több mint három hónapon keresztül a Vértesben húzódott. 1946 májusában kitelepítették a németnek tartott vérteskozmaiakat: mintegy 300 embert, ekkor csaknem a teljes lakosság hagyta el végleg a falut, nagyjából hatvan ház maradt üresen.

A római-katolikus vérteskozmai Szent Kozma és Damján-templom mai alakját 1860 körül nyerte el.
A római-katolikus vérteskozmai Szent Kozma és Damján-templom mai alakját 1860 körül nyerte el.
Fotó: Indafotó/Templomok

A falucska, amely ma már természetvédelmi területen fekszik, napjainkra egy gyönyörűen gondozott, virágzó üdülőfaluvá vált, nem meglepő, hogy sokan keresik fel a települést mesés fehér házsora és természetközelisége miatt.

Meseszép magyar falvak

Magyarország telis-tele van eldugott csodákkal, melyek kirándulásra csábítanak.

10 meseszép magyar falu, melyeknél különlegesebbet keresve sem találhatnál

Nézegess képeket!

Elolvasom

Borító-és ajánlóképek: Indafoto.hu/Teteneverdle

Ezt is szeretjük