Több fokot hűtöttek a levegőn egy egyszerű módszerrel a megapoliszban: a perzselő hőszigeteket is felszámolták

A nagyvárosokban különösen nagy gondot hozhat a klímakatasztrófa, már az elmúlt évek nyarain is érezhető a hőszigetekként működő betonrengeteg perzselő forrósága, ami reggeltől késő estig ontja magából a meleget. Az egyre nehezebben elviselhető körülmények és az ökológiai szegénység ellen már több világváros sikerrel fellépett, érdemes lenne a példájukból inspirálódnia minél több város vezetőinek.

Ahogy a budapesti méhlegelők gyorsan meglepően pozitív eredményeket hoztak, úgy a világ minden táján sikereket könyvelhettek el a városok. A zöldítést célzó projektek az évek során kifejezetten eredményesnek bizonyultak, létezik olyan hely, ahol a kezdeményezés révén többfokos hőmérséklet-különbséggel számolhatnak az elkövetkező nyarakon is, de ennél kézzelfoghatóbb hatásról is beszámoltak, helyenként az ökológiai fajgazdagság bővült igazán látványosan.

Városi projektek a klímaváltozás ellen

Szöul, ahol 3-7°C-kal hűvösebb lehet nyáron

A dél-koreai főváros, Szöul városi erdőtelepítésekkel küzd a klímaváltozás hatásainak mérsékléséért, a hivatalos adatok szerint 3-7°C-kal is alacsonyabb hőmérsékletet mérhetnek a jövőben is a kezdeményezés nyomán. A megapoliszt csaknem 10 millió fő lakja, az elővárosok lakóival együtt a szám 25,7 millió körüli, amivel a legnépesebb települések közé tartozik.

A zöldítés előzménye a 2018-ban Északkelet-Ázsiát sújtó extrém mértékű hőhullám volt, a csaknem 40°C-os forróságok ellensúlyozására mutatták be hamarosan a Szelek erdeje (Forest of winds) nevű terveket, főként fenyőfák, juharok, vadcseresznye és tölgy ültetésével. A zöldterület nem csupán a levegő hűtésére alkalmas, de a légszennyezettség és a szálló por csökkentésében is hatásos.

Liverpoolban a plázáról is mézet termelnek

A brit Liverpool belvárosában is az élhetetlen betondzsungelt igyekeztek első körben felszámolni. 2020-ban a St John's bevásárlóközpont felületét örökzöld élőfalakkal vették körül, amely a közeli buszpályaudvar környékén mért légszennyezettséget is hivatott csökkenteni. A megnőtt beporzószám sikerén felbuzdulva méhkaptárokat is telepítettek a tetőre. Mára virágzik a méhpopuláció, az élőfal néhány kilométeres körzetében dolgozó méhek által már több száz üveg méz készült.

Szingapúrban függőleges erdőket is ültetnek

A délkelet-ázsiai Szingapúrról valószínűleg sokan egy hatalmas felhőkarcolókkal tűzdelt, steril betonvárosra asszociálnak, pedig az elmúlt években a városállam eltökélte magát, hogy közvetlen közelségbe kerül a természettel, intézkedéseiben a fenntarthatóságot célozza meg. Ennek értelmében 2021-ben kihirdették a Zöld Terv 2030 (Green Plan 2030) nevű programot.

Szingapúrban jelenleg is több mint négyszáz park és négy természetvédelmi terület található. 2026-ra 300 hektárra növelnék a zöldfelületet, 2030-ra pedig 200 hektárnyi függőleges erdőt is létrehoznának. Vállalásuk szerint ugyanezen évre egymillió fát ültetnek, és a 2020-as állapotokhoz képest 50%-kal növelik a parkok számát. A fő céljuk, hogy a projekt végére egyetlen háztartás se legyen tíz percnél távolabb a zöldterületektől, ami a lakók egészségére és jóllétére is hatással lehetne.

Érdekesség, hogy Szingapúrban már van híres előzménye a kezdeményezésnek, egy évtizede napelemekkel felszerelt, fához hasonlatos tornyokat építettek, amelyek a függőleges kertek támaszaként épültek meg, de még az esővíz gyűjtésére is alkalmasak, a napelemek pedig az éjszakai megvilágítást biztosítják.

Izmir: zsebparkok és ökológiai folyosó a patakparton

A törökországi Izmirben is felismerték a klímaváltozás problémáját és a nagymértékű szennyezettséget. A Mavisehir régióbeli Peynircioglu-patak mentén egy megszakítás nélküli ökológiai folyosót hoztak létre, melyet nagyrészt légtisztító növényzet alkot, 2020 óta pedig többezres nagyságrendben további fákat és cserjéket ültettek köré az éghajlati viszonyokat tűrő fajokból.

A projekt vezetőinek becslése alapján az évek alatt a beporzók aktivitása 45%-kal nőhet ennek eredményeként, sőt az árvízvédelmet is szolgálja a helyszín. A városban persze nem csupán ennyit tettek a siker érdekében, kisebb projektek is indultak, apró oázisszerű területeket, zsebparkokat és parkleteket hoztak létre, hogy az épületcsoportok és a beton hőszigethatását csökkentsék.

Nem gyom, méhlegelő!

A méhlegelők a világ számos pontján gazdagítják a nagyvárosok ökoszisztémáját.

• városfejlesztés
• fenntarthatóság
• klímaváltozás
• klímavédelem
• Utazás