Így érintheted meg a firenzei Dávid-szobrot otthonról: döbbenetes változások jöhetnek az utazásban

2025-ben egy fapados repülőjegy ára akár néhány ezer forint is lehet, a repülés ma már nem egy felsőbb társadalmi osztály szórakozása, hanem tömegcikk. Ennek megvannak az előnyei, a szabadsága, ugyanakkor az elképesztő mértékű környezetre gyakorolt pusztító hatása is egyben.

Rengeteg társadalomkutató, antropológus, humánetológus és tudományos szakember keresi a választ arra, hogy a gigantikus népességnövekedés és a felgyorsult fogyasztói társadalom milyen mederbe is tereli a jövőt, illetve a jelent. A szórakoztatást célzó iparágak, beleértve az utazást is, komoly változásokon mehetnek majd keresztül.

Az utazás jövője

Rengeteg szerteágazó komponense adódik az utazásnak, egyaránt a felhasználói és a szolgáltatói oldalról nézve. Természetesen fogyasztóként nem feltétlenül gondolja végig az ember, hogy egy tízezer forintos római retúrjeggyel tulajdonképpen mit is vásárol meg. A tömegturizmusnak gyakorlatilag nincsenek komoly határai manapság, bárki repülhet bárhová, főleg Európán belül. Ennek a szabadsága megteremti a lehetőséget a kulturális ismerkedésre, az emberi kapcsolatteremtésre, és módot ad arra, hogy más berendezkedésű társadalmakat minimálisan, de megismerhessenek az odalátogatók.

Persze kérdéses, hogy mennyire ezek a motivációk dolgoznak egy átlag turistában, aki csak szeretné jól érezni magát, és nem feltétlenül érdeklik a fent említettek. Így tulajdonképpen a tömeg igényei mentén haladva leszűkíthető az utazás egyetlen kielégítendő célra, ez pedig a szórakoztatás. Ennek a formáját pedig könnyebben lehet variálni, mint a mélyebben gyökerező igényeket. A Dávid-szobrot egy VR-szemüvegen keresztül is meg lehet nézni, nem kell hozzá fizikailag jelen lenni. A CNN összegyűjtött egy listát arról, hogy az utazásnak várhatóan mely részein jöhetnek változások, és hogyan fognak ezek a gyakorlatban kinézni.

Kiterjesztett valóság és modern technikai újítások az utazásban

A technológiai vívmányok lehetővé teszik azt, hogy egy európai kiruccanás alkalmával a Dávid-szobor vezesse körbe a látogatókat Firenzében, miközben mesél a történelemről, kultúráról és helyi nevezetességekről. Elsőre abszurdnak tűnik, de egy okostelefonnal és a kiterjesztett valóság fejlesztéseivel mégis megvalósítható lesz. Kérdés, hogy a jövőben az utazás környezeti terhelése még megengedhető lesz-e, vagy esetleg az ilyen élményeket átszervezik az online valóságba, ahol szinte ugyanazt élhetik át a turisták. Felveszik a VR-szemüveget, körbejárják a nevezetes városokat, miközben még a tömeggel vagy hangzavarral sem kell törődniük, hiszen ezzel a megoldással ez is megszűnne.

Ez persze nagy ugrás a jövőbe, amely alakulhat még sokféleképpen, de izgalmas végiggondolni, hogy vajon a technológiák folyamatos valósághűségre való törekvése miért van ennyire fókuszban az utóbbi években. Vannak erre már példák, a Specterras Productions a világ természeti csodáit teszi online elérhetővé, így csökkentve a természeti károkat, miközben egy, a valósághoz nagyon hasonló élményt adnak az érdeklődőknek.

– Az AR segítségével animált mellszobrokat hozhatunk létre egy múzeumban – a jövőben képesek leszünk odasétálni Nagy Sándor vagy Hérodotosz szobrához, és mobiltelefonunkon keresztül interakcióba lépni a műalkotással, mint az Éjszaka a múzeumban című filmben – nyilatkozta Michael Breer, a Specterras kreatív vezetője a CNN Travelnek.

Breer szerint ezek a technológiák azt is lehetővé teszik, hogy az emberek felfedezzék a világ olyan részeit, amelyeket személyesen nem láthatnának, akár pénzügyi vagy más akadályozó tényezők miatt.

– Gazdaságilag nagyon nehéz olyan helyeket meglátogatni, mint Pompeji, Palmüra, Machu Picchu vagy a Nagy-Korallzátony. Így sok ember számára a VR és az AR jó helyettesítője lesz ezeknek az élményeknek – mondta Breer.

Megszűnhetne a reptéri várakozás

A reptéri személyazonosság-vizsgálat átalakulhat a technológiai fejlődésnek hála, olyan új eljárási módszerekkel, mint az ujjlenyomat- vagy arcfelismerő módszerek. Ezekkel meggyorsulna a becsekkolás folyamata, a biometrikus azonosítás az utasok gyorsabb és pontosabb átvilágítási módja lehet. Lecsökkenne a várakozási idő és a sorban állás.

A dubaji nemzetközi repülőtér például 2018-ban már bevezette a biometrikus okoskapukat, amelyek arcfelismerés segítségével, mindössze öt másodperc alatt ellenőrzik az utasok személyazonosságát. Az Európai Unió tervezi, hogy bevezessen egy olyan automatizált be- és kiléptető rendszert, amely az ujjlenyomat és arcképek segítségével képes azonosítani az utasokat, így egyszerűsítve a kötelező ellenőrzési protokollt. A fenti videóban egy utas elmagyarázza, hogy tulajdonképpen percek alatt be lehet csekkolni a repülőtéren az okoskapuk rendszerével. A csomagokat és poggyászokat is egyszerűbben és gyorsabban lehet beregisztrálni, míg az útlevelet vagy személyi igazolványt is egy szkenneléssel be lehet mutatni.

Nyelvi korlátok

Amikor az ember utazik, sokszor a kommunikáció nem lehetséges angolul, ilyenkor kezdődik az activity és a kézzel-lábbal mutogatás. Ennek is megvan a maga bája, azonban a fejlesztő cégek nem romantikus alkatokból állnak, így már régóta dolgoznak azon, hogy ezt a nehézséget minél hatékonyabb eszközökkel áthidalják.

A nyelv egy összetett rendszer, amelynek rengeteg kulturális, szociális és történelmi vonatkozása van, népenként változó sajátosságokkal. amit nem könnyű egy fordítóprogrammal átadni. Persze egy izgalmas terület, ahol sok új kutatás születik. Az AI sokat lendített a fordítóprogramokon, egyre pontosabb és értelmesebb eredményeket tudnak elérni akár hosszabb szövegeknél is. De még mindig gyerekcipőben jár ez a terület, ahol sok változás jöhet még a jövőben.

A Google Pixel Buds fülhallgatója közvetlen fordítást készít, míg a Mymanu cég automatikus hangfordításon dolgozik. Utóbbinak a prototípusait már tesztelik a vendéglátásban, és könnyen lehet, hogy néhány év múlva az utazásban is megjelenhetnek az ehhez hasonló fordítók. Egyelőre futurisztikusnak tűnik elképzelni, hogy az emberek majd így kommunikáljanak, de ugyanakkor hátborzongatóan izgalmas is a gondolat.

(Képek: Getty Images Hungary)

• jövő
• technika
• ai
• virtuális valóság
• fejlesztés
• turizmus
• repülés
• repülőtér
• Utazás