A történelem legérdekesebb térképei: az i. e. 6. századi Babilonban készült ábrán különös feliratok olvashatók
A térképek sokat elárulnak arról, hogy mennyit tudtak, és miket gondoltak az emberek a történelem egyes korszakaiban az őket körülvevő világról.

térképek
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Ma már szinte az egész világ részletes térképe elfér a zsebünkben: az okostelefonoknak köszönhetően jóformán bárhol leellenőrizhetjük, hogy hol tartózkodunk, és pillanatok alatt megtervezhetjük az úti célunkhoz vezető útvonalat is. Az internet segítségével távoli országok utcáit is bebarangolhatjuk virtuálisan.

 Éppen ezért furcsa belegondolni, hogy milyen lehetett például a nyaralás megtervezése akkor, amikor még közel sem volt alapkellék a háztartásokban a számítógép, és internetelérés nélkül kellett boldogulni. Sokkal nagyobb szerephez jutottak a papíralapú, össze-vissza hajtogatható térképek, mint manapság. Ennél is különösebb viszont azt elképzelni, hogy a régmúlt korok embere milyen térképeket készíthetett. A földrajzi felfedezésekkel fokozatosan tárult fel a világ, mind nagyobb és nagyobb része vált ismertté. A történelem legrégebbi térképei sok mindent elárulnak az adott korszak világról alkotott elképzeléseiről és ismereteiről is. Az emberek már az időszámítás előtt felismerték a tájékozódást segítő ábrázolások fontosságát, térképeiken kisebb területeket, fontosabb kereskedelmi útvonalakat jelenítettek meg a legjobb tudásuk szerint, és többnyire gazdagon illusztrálták is őket.

Babiloni világtérkép

A British Museum gyűjteményében található babiloni világtérkép az egyik legrégebbi ismert térkép, a becslések szerint az időszámítás előtti 7-6. századból származik. Babilon ókori városában készült, agyagtáblába karcolták, és akkád nyelvű feliratokkal is ellátták. 

A csillaghoz hasonló ábrázolás közepe táján helyezkedik el az Eufrátesz által kettéosztott, téglalap formájú Babilon, körülötte a kisebb körök kerületeket, városokat jelölhettek. A szárazföldet megjelenítő korongot a „keserű folyó”, azaz az óceán veszi körbe, amiről háromszögletű külső régiók indulnak, ezek közül ötnek a felirata is fennmaradt, amelyek többnyire az ismeretlenségükre utalnak. Az egyik régióban a felirat szerint nem lehet látni a napot, a másikban bikaszerű lény támadja meg az újonnan érkezőt, a harmadik olyan messze van, hogy azt még a madarak sem érik el. Formájuk arra enged következtetni, hogy ezeket a területeket hegyekként képzelték el. A tábla tetején lévő, hiányos szöveg az ismeretlen területek, a „keserű folyó”, esetleg az alvilág lakóiról mesélhet, istenekről, emberekről, állatokról és szörnyekről. 

Ptolemaiosz világtérképe

A modern kori kartográfia számos eleme az ókori csillagász, matematikus és földrajztudós, Klaudiosz Ptolemaiosz munkásságán alapszik. Az időszámítás szerinti 2. század közepe körül fejezte be Geográfia című monumentális munkáját, amiben összegezte a korszakban ismert világgal, az Óvilággal kapcsolatos földrajzi ismereteket.

A  művet a 15. század elején fordították latinra. Ptolemaiosz mintegy nyolcezer helyet adott meg koordinátákkal együtt. Egy olyan térkép sem maradt fent, amit a tudós rajzolt volna, viszont a középkor évszázadaiban több térképet is készítettek a Geográfia leírásai alapján. A különböző kiadásokban a térképeket kiegészítették a rendelkezésre álló új információkkal.

Tabula Peutingeriana

A Tabula Peutingeriana a Római Birodalom nyilvános úthálózatát (cursus publicus) ábrázolja, a római települések, hegyek, erdők és tengerek is szerepelnek rajta. Az eredeti térkép valószínűleg a 4. században készülhetett, a fennmaradt példány az 1500-as évek elején került elő, egy 13. században élt szerzetes műve, 11 részből áll (egy a feltételezések szerint elveszett). Több mint 6 méter hosszú, a bécsi nemzeti könyvtárban őrzik.

A díszes ábrázolás jelzi, hogy a korban a birodalom három legfontosabb városa Róma, Konstantinápoly és Antiochia volt. A jelentős városokat tornyos házakkal, a katonai és kereskedelmi központokat erődökkel, templomokkal jelölték, Aquincum például kéttornyú házacskát kapott.

A cikk az ajánló után folytatódik

Waldseemüller-térkép

Az 1507-ben a német tudós, kartográfus Martin Waldseemüller által megjelentetett Waldseemüller-világtérképet olykor Amerika születési anyakönyvi kivonataként is szokták emlegetni, mégpedig azért, mert ez az első ismert dokumentum, amin a kontinens mai nevén szerepel. A mű a ptolemaioszi térképábrázoláson alapul, tetején Amerigo Vespucci portréja is megtalálható. A kétdimenziós térkép mellé a kiadás évében földgömbre ragasztható földgömbszelvényeket is készítettek.

A Waldseemüller-térkép hosszú időre eltűnt a nyilvánosság szeme elől, az 1900-as évek elején egy jezsuita kartográfus bukkant rá a wolfeggi kastély könyvtárában. Az egyetlen fennmaradt példányt az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára vásárolta meg  2003-ban (egyes források szerint 2001-ben) 10 millió dollárért. 

Kvíz a földrajzi felfedezésekről

Mit hitt Kolumbusz, hova érkezett? Magellánnak végül sikerült körbeutaznia a Földet? Most érdemes igazán feleleveníteni a történelem- és földrajzórákon leadott anyagokat - a következő kvíz kitöltéséhez mindkettőre szükséged lesz.

(Képek: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük