Ilyen Tito földi paradicsoma Pula mellett: luxusban élt a jugoszláv elnök, Elizabeth Taylort is vendégül látta
Josip Broz Tito nemcsak a hatalomért, a szép nőkért és a minőségi ruhákért rajongott, hanem a fényűző életvitelért is: kisajátított egy szigetcsoportot az Adriai-tengeren.
Josip Broz Tito, Jugoszláv forradalmár és államfő imádta a luxust. Nem sajnálta a pénzt öltözködésére, minőségi szivarjaira, elképesztő rezidenciáira. Szerette a csinos nőket, a finom ételeket, habzsolta az életet, valódi hedonista volt. Az egykori diktátor nimbusza még ma is elevenen él a jugoszláv utódállamok területén élő, idősebb generáció körében.
Az Isztria melletti Brijuni- vagy Brioni-szigetek tagjai a politikus magánbirtokaként működtek, Tito több évtizedre kisajátította, személyes játszóterévé tette őket. A 14 szigetből álló szigetcsoport 1953-tól egészen 1979-ig a marsall kényelmét szolgálta, vendégül látva a kor leghíresebb sztárjait és politikusait is, valamint otthont adva az egzotikus állatoknak, amiket a férfi ajándékba kapott.
Lakatosinasból Jugoszlávia első embere
A karizmatikus és piperkőc Josip Broz 1892-ben született Kumrovecben horvát-szlovén szülőktől, egy paraszti, szerény körülmények között élő család hetedik gyermekeként. Lakatosnak tanult és már 15 évesen lakatosinasnak állt Sziszeken, itt ismerkedett meg a munkásmozgalommal. Később nem igazán beszélt arról, hogy alacsony sorból származott, bár ezt valószínűleg mindenki tudta, és fontos tényező lehetett a népszerűsége szempontjából is. Az első világháborúban orosz fogságba esett, megismerkedett a kommunista tanokkal, és hadifogolyként változatos munkákat végzett, dolgozott például vasúti építkezésen és malomban.
Kivételes karriert futott be, ebben a szerencsés körülmények mellett szerepet játszott gyakorlatias intelligenciája és éleslátása is. Többször bebörtönözték, ezeket az éveket olvasással töltötte. 1934-ben vette fel a Tito nevet. A politikai életben egyre előrébb menetelt, 1939-ben ő lett a Jugoszláv Kommunista Párt első embere, a második világháború alatt a jugoszláv partizánok egyik vezetője. Kinevezték marsallnak, és az ezzel járó egyenruhát boldogan viselte. 1953-ban Jugoszlávia elnökévé választották, 1980-ig vezette az államalakulatot.
Politikai ellenfeleivel ellentmondást nem tűrően számolt le, a Sztálinnal való „szakítás” után a Tito-féle irányvonalat kétségbevonók hamar Goli Otok börtönszigetén találhatták magukat. A foglyokkal kegyetlenül bántak, a kopár szigeten a víz hiánycikknek számított, a szélsőséges időjárási viszonyok pedig nagyon megnehezítették az ottani életet. A fogvatartottak gyakran egymásnak estek, gyilkosságok is előfordultak közöttük. A kietlen börtönsziget jelmondata: „Mi épíjük a szigetet - a sziget épít minket".
Tito és a nők
Tekintélyelvű uralma miatt számos bírálója akadt, azonban a nép körében meglehetős népszerűségnek örvendett, ő testesítette meg a szemükben a jugoszláv egységet.
Szerelmi élete sem egyszerűnek mondható, 1920-ban nősült először, feleségül vette Pelagija Belouszovát, akitől összesen négy gyermeke született, akik közül sajnos csak egy maradt életben. Nyolc évvel később a nő elhagyta. 1936-ban Tito Lucia Beuer osztrák elvtársnőnek fogadott örök hűséget, de ezt a frigyet később még a nyilvántartásból is törölték. A szlovén zsidó származású Herta Haas sem maradt mellette sokáig.
Utolsó felesége Jovanka jócskán túlélte őt. 32 évvel fiatalabb volt a férfinál, és elképesztően ambiciózus nő hírében állt. A rendkívül csinos Jovanka Broz széles mosolyát „jugó mosolyként” nevezték el. Öltözködésére nagyon ügyelt, ruháját Rotschild Klára budapesti üzletében készíttette. Itt vásárolt többek között Kádár Jánosné is. Tito és Jovanka kapcsolata egy idő után megromlott, 1975-ben a politikus el is költözött a közös házból. Előtte viszont közösen élvezték a csodálatos Brijuni-szigetvilág által kínált lehetőségeket.
Valóságos földi paradicsom
Brijunit, azaz a 14 szigetből álló szigetcsoportot Paul Kupelwieser osztrák iparmágnás varázsolta Európa luxuspihenőhelyévé az első világháború előtt. A mocsaras vidék felszámolásához nem kis leleményesség, és még annál is több pénz kellett. Már a rómaiak is kedvelték a szigeteket, pazar villákat emeltek rajtuk, ezek, valamint a későbbi lakosok életének nyomai romokként ma is megtekinthetők. Római lakások, bizánci erdődítmény és egy 5-6. századi bazilika maradványai repítik vissza a látogatókat a múltba.
A befektető hoteleket, úszómedencét, óriási golfpályát alakított ki, ez utóbbi az elsők között volt Európában. Mindezen intézkedések olyan vendégeket vonzottak ide, mint például II. Vilmos vagy épp Ferenc Ferdinánd trónörökös. A népszerű üdülőhely Tito hatalomra kerülésével szinte lekerült a térképről, legalábbis a nagyközönség számára, hiszen egészen a politikus haláláig kizárólag az ő, illetve válogatott vendégei kényelmét szolgálta.
Tito először 1947-ben látogatta meg a szigetcsoportot, a Bijela Vila (Fehér Villa) 1953-tól lett hivatalos rezidenciája. Több villát is létesített, de ezt az úszómedencével, az alagsorban edzőteremmel felszerelt építményt kedvelte a legjobban. Átlagosan négy hónapot töltött Brijunin egy évben, élvezve a jó levegőt és a paradicsomi állapotokat, valamint a jóformán háborítatlan természetet.
Kertészkedett, halászott, strandolt, olyan luxuséletvitelt folytatott, ami az emberek többségének teljesen elképzelhetetlen volt, már csak azért is, mert pusztán a kiválasztottak tehették be ide a lábukat. Egyik villája James Bond-filmek hangulatát idézte, a falakon még Picasso-festmény is lógott. Még fotólabort is kialakított, ahol kedves hobbijának hódolhatott. A technikai felszerelés egy részét Kennedy elnöktől kapta. Josip Broz kifejezetten a szívén viselte a szigetvilág sorsát, a gyümölcsösben és a szőlőben maga is dolgozott.
Fényűző életvitel, híres vendégek
A szafaripark alapítása is a politikus nevéhez fűződik, ugyanis az ő meghívására számos külföldi államfő és elnök érkezett a szigetekre, akik a szokásos protokollajándékokon túl saját hazájuk egzotikus állatait is magukkal hozták. Indira Gandhi, India miniszterelnöke például egy elefántot adott Tito unokájának, Aleksandrának, II. Erzsébet pedig papagájokkal kedveskedett a politikusnak. De voltak itt antilopok, szomáliai juhok, zebrák és lámák is. A politikus jól bánt ezekkel a jószágokkal, a gondozásukban is részt vett.
Számos sztár fordult meg Brijunin, többek között Sophia Loren, Carlo Ponti és Gina Lollobrigida. A gyönyörű színésznőknek az óriási nőcsábász hírében álló Tito még főzött is. A vendégeket azzal a híres fekete Cadillac Eldoradóval furikázta körbe a szigeten, amit Dwight D. Eisenhowertől, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnökétől kapott. Különösen megbecsült látogatók lehettek Elizabeth Taylor és a férje, Richard Burton, ugyanis a második világháború idején zajló sutjeskai csatáról szóló, 1973-as jugoszláv partizánfilmben (Az ötödik támadás) a férfi alakította Titót. Az államfő ragaszkodott hozzá, hogy a színész játssza őt. A pár 1971-ben kereste fel a szigetet, hogy megvitassák a mozi részleteit, és a házigazda pazar fogadtatásban részesítette őket. Megfordult itt még az első űrhajósnő, Valentyina Tyereskova is. Továbbá természetesen sor került egyéb női vendégek privát viziteire, amiket nem örökítettek meg a kamerák.
Azonban a vendégségeken túl a festői környezet komoly politikai megbeszéléseknek, világpolitikai jelentőségű találkozóknak adott otthont. Államfők, politikusok jöttek-mentek, sorsdöntő kérdésekben állapodtak meg itt. A magyar történelem szempontjából nagyon fontos például az az 1956-os találkozó, amely során a jugoszláv vezető és Hruscsov megtárgyalták a magyar forradalmi eseményeket követő lépéseket, a katonai megtorlás tervét. Tito győzte meg Hruscsovot, hogy Kádár János alkalmas lesz kormányfőnek. Egyébként később, 1973-ban Kádár is felkereste Brijunit, a pulai repülőtérről az elnök magánjachtján mentek a szigetre, a megbeszéléseket Vangán folytatták.
Tito idején Brijunit a béke szigeteként, valamint az el nem kötelezettek találkozópontjaként is emlegették, ugyanis Nehru, India miniszterelnöke, Nasszer, Egyiptom második köztársasági elnöke, valamint Tito itt alapították meg 1956-ban a mozgalmat, amellyel országaikat ki akarták vonni a nyugati és keleti tömbök között folyó hidegháborúból.
A jugoszláv elnök életmódjáról sokat elárul, hogy 1974-ig 32 ingatlan, egy Galeb (Sirály) nevű jacht és egy Boeing 727-es is az ő kizárólagos használatában volt. Hiába a rengeteg luxuscikk és pompás rezidencia, Tito 1980-as halála után az özvegy, Jovanka, aki még 2013-ig élt, semmit nem örökölt. Tito 1979. augusztus 29-én járt utoljára a szigeteken. Miután elhunyt, az egész szigetvilágot nemzeti parkká nyilvánították, Brijuni Nemzeti Park néven.
Brijuni napjainkban
Brijuni 1815-ben az Osztrák-Magyar Monarchia részét képezte, 1918-ban Olaszországhoz, majd a második világháború után Jugoszláviához csatolták, jelenleg Horvátországhoz tartozik. A szigetvilágot lenyűgözően gazdag állat- és növényvilág jellemzi, több veszélyeztetett növényfaj is megtalálható itt.
A Pula városától északnyugatra található szigetcsoport Fažanából körülbelül negyed óra alatt érhető el hajóval. A két legnagyobb sziget, Veliki Brijun és Mali Brijun látogatható, utóbbi csak különleges színházi események idején. Velikin pazar szállodák és exkluzív villák fogadják a turistákat. A szigetvilág a természeti és kulturális értékek kiemelkedő kombinációját nyújtja. Velikin több mint 200 dinoszaurusznyomra is bukkantak, és itt található a mediterráneum egyik legöregebb olajfája, amely a kutatások szerint körülbelül 1600 éves. 1970-ben egy vihar következtében kettéhasadt, de továbbra is él.
A turistákat a térségben egyedülálló szafaripark, valamint a strandolás is vonzza, utóbbira a déli partnál lévő római kikötőnél nyílik remek lehetőség. A gyönyörű tengerparttal büszkélkedő szigeten kisvonatokkal viszik körbe a látogatókat, de biciklivel és rollerrel is bebarangolható a helyszín. A sportolás szerelmesei golfleckéket vehetnek, búvárkodhatnak, kajakot, SUP-ot bérelhetnek. Akiket pedig érdekel a sziget történelme, valamint Tito ottani élete, ők megtekinthetik az ezzel foglalkozó állandó kiállításokat.
Horvátország legszebb szigetei képeken: elmondjuk, mivel várják a nyaralókat
A horvát szigetvilág rengeteg programot kínál. Választhatsz a csendes, vízparti falvak idillje és a hangos strandbulik között. Bejárhatsz lakatlan szigeteket, figyelhetsz fészkelő keselyűket, vagy megnézheted a több száz éves kolostorokat.
Horvátország legszebb szigetei képeken: elmondjuk, mivel várják a nyaralókat
Nézegess képeket!
ElolvasomA változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?
Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. november 27. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
(Képek forrása: Getty Images Hungary.)
OLVASD EL EZT IS!
- olaszország
- franciaország
Eldugott, csodaszép szigetek Európában: nagyon kevés magyar nyaral itt, pedig megérné
- horvátország
- ausztria
Mintha megállt volna az idő a bájos városkában: 10 képeslapra illő hely a szomszédban
- horvátország
- rekord