Titkos város a föld alatt

A Mexikóban található Guanajuato igazi kétarcú város, azonban korántsem hangulatait, történelmét vagy épp kultúráját illetően. Kettőssége sajátos elhelyezkedésében rejlik, illetve abban, hogy története szorosan összefüggött a helyi bányákkal, minek köszönhetően a város felszínen található épületei egy különös, titokzatos föld alatti birodalommal állnak összeköttetésben. A házak között félelmetes alagutak szaladnak a mélybe, Guanajuato titkos föld alatti részébe, mely önmagában is kitesz egy hatalmas várost.

A Világörökség része

Guanajuato történelmi városa és a szomszédos bányaterület szép példája egy bányászati létesítmény ipari és gazdasági aspektusait egyszerre megjelenítő építészeti együttesnek, ugyanakkor az emberi alkotószellem remekműve, és az emberiség történelmének fontos állomását jelképező terület, minek köszönhetően - mint időtálló érték - 1988-ban az UNESCO Világörökség listájára is felkerült.

Lejárat a pokolba

A spanyolok által a korai 16. században alapított város a 18. század közepére a világ vezető ezüstkitermelő helye lett. A település múltját föld alatti utcái és a Boca del Inferno - a Pokol szája -, egy lélegzetállító, 600 méter mélységbe ereszkedő bányaakna idézi fel. A bányák jövedelméből meggazdagodott város csodálatos barokk és neoklasszikus stílusú épületei hatással voltak egész Közép-Mexikó építészetére. A La Companía- és a La Valenciana-templomot Közép- és Dél-Amerika legszebb barokk épületei között tartják számon.

Az ezüst városa

Guanajuato az ország történelmét megváltoztató eseményeknek is szemtanúja volt. A spanyol konkvisztádorok először 1529-ben telepedtek le a térségben, és 1548-ban Guanaxhuatánál gazdag külszíni ezüstlelőhelyekre bukkantak.

Hogy a bányakutatókat, bányászokat és új telepeseket megvédjék, erődöket emeltek Marfilnál, Tepetapánál, Santa Anánál és Cerro del Cuartónál, később e négy település alkotta a majdani Guanajuato városmagját. A 2084 méter magasságban elterülő, kanyargós völgyben meghúzódó Guanajuato szokásostól eltérő városszerkezetével különbözik Új-Spanyolország többi gyarmati városától.

Másoktól eltérően itt az elszórtan elhelyezkedő városrészek együtt növekedtek a zord, egyenetlen terep építkezésre alkalmas területeinek spontán urbanizációja során. A város fontos szerepet játszott az 1810 és 1821 között zajló mexikói függetlenségi háborúban is: Miguel Hidalgo, a felkelők egykori vezére, Guanajuato államból - melynek Guanajuato a fővárosa - indította meg harcát a spanyolok ellen.

Pompás épületek, festői föld alatti utak

Az ezüstbányák megnyitása idején alapított Guanajuato a 19. századig megőrizte szimbolikus kapcsolatát a lelőhelyekkel. Növekedése, városszerkezete - közlekedési forgalmát bonyolító festői föld alatti útjaival-, közterei, valamint a kórházak, templomok, kolostorok és paloták építése mind elválaszthatatlan kapcsolatban áll a világ vezető ezüstkitermelő-helyévé váló térség ipari történelmével.

A ma is látható építészeti pompa közvetlen kapcsolatban áll a bányák gazdagságával. A La Companía - 1745-65 - és mindenekelőtt a La Valenciana - 1765-88 - a mexikói churrigueresque stílus remekműveit alkotják.

A La Valenciana-templom, valamint a Rul y Valenciana-ház építését a legsikeresebb bányákból finanszírozták, de még a legkisebb bányák közelében is épültek templomok, paloták vagy házak.

Cikkünk a Partvonal Kiadó Világörökség - Az emberiség kulturális és természeti értékei című könyve alapján készült. Képek: commons.wikimedia.org, travel.webshots.com.

• város
• világörökség
• mexikó
• világjáró
• Utazás