Titkos alagutak Magyarországon: hihetetlenül izgalmas történeteket rejtenek

A múlt legendái a felnőttek tündérmeséi, melyek mindig is felkeltették az emberek kíváncsiságát, különösen, ha rejtélyes helyekről, titkolt úti célokról, a történelem homályos foltjairól szóltak. Ezek közül sok ma már a múlt megtalált darabjának számít, közöttük is a következő különleges alagutak.

A kalocsai érsek alagútja

Közel 300 évvel ezelőtt építtette Hajóson vadászkastélyát Patachich Gábor, kalocsai érsek. Akkoriban még egy földszintes épület volt, mely az évek múlásával fokozatosan került bővítésre, és egyre díszesebbé vált. Azonban nem mindig vadászkastélyként funkcionált, hiszen 1907-től volt árvaház, iskola, majd állami gondozott gyerekek intézete is.

A legendák is ezekben az időkben születtek, melyeknek több változata él. Az egyik szerint az épület alá tervezett alagút egészen Szabadkáig vezetett, de többen úgy tudják, hogy csak a közeli Szentháromság-oszlopig. A legenda valóság- és igazságtartalma azonban azóta megerősítést nyert, hiszen az egyik melléképület-toldalék elbontásakor egy aknára bukkantak az ott dolgozók.

Az innen elvezető, három-négy méter hosszú járat pedig egy közeli, föld alatti kúthoz vezetett. Mivel a kastélyt a látogatók számára is megnyitották idén ősszel, ez az érdekesség is turistacsalogató látványosság lett.

A kőbányai alagútrendszer

A Kőbányai Sörgyár 1862-ben került Dreher Antal tulajdonába, ezzel együtt az alatta elhelyezkedő kiterjedt járathálózat is.

A 19. századi fővárosnak hatalmas mennyiségű kőre volt szüksége az építkezésekhez, így született meg ez a több mint 20 kilométeres, fésűs rendszerű pincerendszer, mely eredetileg egy egyszerű kőfejtő volt. Dreher Antal azonban a termékértékesítésig itt kezdte el tárolni az elkészült nedűt, hiszen az állandó hőmérséklet a legjobb környezetet biztosította neki.

Az alagút helyenként a hétméteres belmagasságot is eléri, néhol pedig kétszintes. A II. világháború idején a németek itt szerelték össze a Messerschmitt vadászrepülőket, bár sokan a hely kialakítása miatt csak az alkatrészek összeszerelését tartják elképzelhetőnek.

Az alagútrendszer sorsa és szerepe máig meghatározatlan, hiszen a használhatósága problémás, ráadásul újabbnál újabb pincejáratokat fedeznek fel. Sajnos állandó jelleggel nem lehet bóklászni a dohos járatokban, ám a tulajdonos, a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. megfelelő számú érdeklődő esetén minden hónap utolsó szombatján lehetőséget biztos az alagútrendszer megismerésére.

Még egy titokzatos alagútrendszer

A magyar Világörökség egyik legrejtélyesebb csodáját jelentik a pécsi ókeresztény sírkamrák. Nézd meg videónkat, majd keresd fel a helyet személyesen is!

A budai Várhegy folyosói

2010 a Várhegy éve, így egészen december 31-éig különleges programokkal várják a föld alatti rendszerek kedvelőit. A labirintus története sokféle legendával párosult, melyek közül több beigazolódott az elmúlt évek során, ám nincs szükség mondákra, hiszen a történelem folyamán is számos érdekfeszítő dolognak szolgált környezetéül a két-, illetve háromszintes rendszer, mely közel félmillió évvel ezelőtt jött létre hévízi kimosódások és feltörések révén.

1989-ig a polgári védelem Légoltalmi Központja üzemelt itt, a második világháború idején itt őrizték a Szent Koronát és a koronázási ékszereket, és évtizedeken keresztül innen irányították az ország áramellátását. Egyes legendák szerint a török basák a várbarlang kútjaiba dobták be háremhölgyeiket, és tény, hogy a tudósok több női csontvázat is találtak a kutakban. A rejtélyes helyen különleges utazáson vehetsz részt, legyen szó a Szerelem, az Olajlámpás vagy akár a Személyes Labirintusról.

Képek: wiki.utikonyvem.hu, Csik-art; www.orszagalbum.hu, tulip; hu.wikipedia.org, krokip.

• barlang
• magyar csodák
• labirintus
• Utazás