A ma ismert Tisza-tó területe korábban sem volt sivár, száraz vidék, a Tiszának köszönhetően mindig is vizes, lápos, mocsaras tájként volt jellemezhető, melyet vízmosások, kisebb állóvizek tarkítottak. Ezen a területen állt egykor Óhalász települése is, melynek lakói - akiknek már az Árpád-korban fontos szerepük volt a halászat terén - hosszú időn keresztül küzdöttek a gyakori áradásokkal, mígnem 1876-ban a jeges árvíz akkora pusztítást végzett, hogy három háza maradt csak lakható. A szatmári püspök ekkor döntött úgy, hogy elköltözteti a lakókat - új településük Lőrincfalva lett, a régi falu ma víz alatt fekvő területére pedig ma már csak nevében emlékszik az Óhalászi holtág, illetve az Óhalászi medence. A képen egy szürke gém látható a Tisza-tavon.