Szentségtelen áldozatokat mutattak be a hegy lábánál

A Bükk-fennsíkot körülölelő kövek vonulatához tartozó Bélkő természeti és történelmi szempontból egyaránt az ország egyik legkülönösebb kirándulóhelye.

A furcsa, lefejezett hegy amellett, hogy a múlt század, valamint az ősi magyar kor titkaiba is betekintést nyújt, páratlan növényvilággal rendelkezik, és hazánk toplistás panorámáinak egyikét tárja a kirándulók elé.

A lefejezett hegy

A Bélkőt is magában foglaló vonulat területét egykor az őstenger borította, ahonnan mintegy százmillió évvel ezelőtt emelkedett ki. Ez a tény, illetve az itt található ritka, védett növénytársulások már önmagukban is kellő motivációt jelenthetnek a kiránduláshoz, a hegy mai látványa azonban még izgalmasabb történetnek köszönheti létét.

Nem véletlen ugyanis, hogy lefejezett, levágott, kettévágott, sőt, kibelezett hegynek is nevezik, oldalában ugyanis sokáig bányászok dolgoztak, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű mészkövet fejtsék ki, később pedig, mikor előbbi hely már veszélyessé vált, felül folytatták a fejtést.

A munkálatokat egészen 2002-ig végezték, mikor is bezárt a bélapátfalvai cementgyár - az évtizedek során hétmillió köbmétert bányásztak ki a hegyből. Megmaradt sapkáját 2008-ban nyilvánították védetté.

A pogányok utolsó menedéke volt

A környék a Bélkő Tanösvény követésével járható be a legalaposabban, mely érinti a főbb látnivalókat, tiszta időben a Tisza és a Tátra is látható. A kiindulópontot azonban a hegy lábánál álló középkori ciszterci apátság jelenti, mely az egyetlen hasonló, épségben fennmaradt templom az egész országban.

Felépítésének körülményei is izgalmas történelmi adalékot jelentenek a kiránduláshoz - azért emelték, hogy a környéken fennmaradt pogányságot végleg visszaverjék, az elszigetelt bércek, hegyek és erdők között megbújó áldozóhelyek - például maga a Bélkő, az Áldozókő és a Hamuhegy - ugyanis a kereszténység felvétele után is látogatottak voltak.

IX. Gergely pápa levele szerint még 1236-ban is laktak itt pogányok, akik a helyi forrásoknak gyógyító erőket tulajdonítottak, mivel pedig itt tarthatták fenn legtovább vallásukat, a keresztények szerint szentségtelennek tartott áldozataikat rendszeresen végezték, a források mellett rituálékat hajtottak végre, emellett az áldozókövekhez, a fákhoz ajándékokat vittek, holott tudták, mindezért egy ökörrel kell fizetniük.

Az apátsági templom, mely története ellenére is tökéletes természetességgel simul a tájba, bárki által megtekinthető.

Képek: www.orszagalbum.hu, gojkoivan, Hegyeklánya, feco26.

Melyik a kedvenc magyarországi kirándulóhelyed?

• természeti csoda
• hazai kirándulóhely
• hegyvidék
• bükk
• túrák
• pihenés itthon
• Utazás