4 európai város, ahol bevezették a 30-as sebességhatárt: itt nincs agyatlan száguldozás

A nagyvárosi élethez ma még szinte hozzátartozik a tömeg, a zsúfoltság, az állandó hangzavar és a közlekedési dugók, amin gyökeres szemléletváltással lehetne igazán sokat javítani. Szerencsére egyre több város tűzi ki maga elé a lakosság életminőségének javítását a légszennyezés és a zajterhelés csökkentésével, a zöldfelületek növelésével és a közlekedés megreformálásával, melybe nemcsak a kerékpáros-infrastruktúra javítása, a P+R parkolók kialakítása, az autómegosztó szolgáltatások térnyerése és autómentes övezetek kijelölése, de bizony az átfogó sebességkorlátozás is beletartozik.

Az elmúlt évtizedekben számos európai városban bevezették a 30 kilométer/órás sebességkorlátozást, nem csupán egyes lakóövezetekre, de akár az egész városra vonatkozóan is, és az unió komoly célkitűzésének számít, hogy 2050-re gyakorlatilag megszűnhessenek a halálos közúti balesetek, amelynek egyik első lépése lehetne a 30-as sebességkorlátozás.

Sebességkorlátozás az európai városokban

Van, ahol a kezdeti kételkedés ellenére már harminc éve működik a jól bevált rendszer, melynek mintájából és tapasztalataiból sokat tanulhatnak a biztonságosabb utakra vágyó városok döntéshozói is.

Graz, a mintaváros

A szomszédos Graz városában már több mint harminc évvel ezelőtt, 1992-ben indult el a kétéves próbaidőszak, melyet követően döntöttek a 30 kilométer/órás sebességkorlát bevezetéséről a másodlagosként besorolt utakon, tehát gyakorlatilag a település 80 százalékán.

A vegyes fogadtatásból néhány év alatt szinte egyöntetű támogatás lett még az autóval közlekedők körében is. A korlátozás legnagyobb hozadékának az tekinthető, hogy a közlekedési balesetek száma az érintett utakon jelentősen mérséklődött, de mérhetően csökkent a zajszint és a nitrogén-oxid-kibocsátás is. Az egész várost érintő szabályozás közérthető volt, és a közlekedési dugók sem váltak gyakoribbá. Korábbi cikkünkből megismerheted a grazi döntés részleteit és a helyiek tapasztalatait.

Helsinki

A finn fővárosban 2004-ben kezdődött meg a 30-as sebességkorlátozás fokozatos bevezetése, majd 2019-ben egyre jobban kiterjesztették az érintett területeket: eleinte csak a belvárosban és néhány lakóövezetben, majd idővel gyakorlatilag az összes utcában érvényben volt.

Az adatok azt támasztották alá, hogy már 2004-től jelentősen csökkent a személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek száma az érintett városrészekben mind a gyalogosokat, mind a járműkárokat illetően. A legnagyobb sikert a belvárosban tapasztalták, ahol a közlekedéssel összefüggő balesetek száma mintegy 42 százalékkal csökkent. A szabály betartását a hatóság kamerarendszeren keresztül is ellenőrzi, a közvélemény-kutatások szerint a lakosság túlnyomó része elégedett a nagyobb fokú biztonsággal.

Brüsszel

Brüsszelben nem követték a fokozatosság elvét, a belga fővárosban a friss, mindössze kétéves sebességkorlátozást egy lépésben vezették be a város teljes területén, néhány kivételtől eltekintve, még a városba vezető utak 70 kilométer/órás megengedett sebességét is elterelték. A drasztikus megoldás célja ugyancsak a közlekedésbiztonság javítása volt, a városvezetés kiemelte a félelmetes adatot, mely szerint 50 kilométer/órás sebesség esetén a balesetben egy gyalogos ötször nagyobb eséllyel hal meg, mint 30 kilométer/óránál.

De a döntés mellett szóló érvnek számítanak a tisztább utcák, a nagyobb csend, az egészségesebb lakókörnyezet és a gördülékenyebb forgalom is, hozzátéve: bár a megengedett sebesség csökkent, az utazási idő nem nőtt meg számottevően. A biztonság növekedésével egyre többen teszik le a voksukat a gyalogos- és kerékpáros-közlekedés mellett is. A városi tanács szerint a bevezetés során különösen fontos szerepet kapott a megfelelő kommunikáció, a betartatáshoz pedig elengedhetetlen a folyamatos ellenőrzés is.

Zürich

Svájcban központilag 50 kilométer/órás sebesség van meghatározva a lakott területeken, de a jogszabály megengedi, hogy a közúti biztonság növelése, a forgalom elősegítése vaagy a környezetszennyezés csökkentése érdekében helyenként 30-as korlátozást alkalmazzanak. Ennek jegyében Zürich is lépésről lépésre bevezette az említett sebességkorlátot: 1991-től kezdődött el a fokozatos szabályozás, melyet az elmúlt években már a város egészében kiterjesztettek azon utakra, amelyeken nincs tömegközlekedés.

A közeljövőben néhány kivételtől, összekötő úttól eltekintve az összes útra szeretnék érvénybe helyezni a szabályozást. A lakosság 2021-ben népszavazással fogadta el a város infrastrukturális tervét, mely többek között ezt a sebességkorlátozást is magában foglalta. A felmérések szerint a fogadtatás pozitív, a biztonság mellett az alacsonyabb zajkitettség is észrevehető. A fennakadások elkerülése végett a városvezetés úgy döntött, még több forrást fordítanak a tömegközlekedés kapacitásának javítására és a járatok sűrűbbé tételére is.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• sebességkorlátozás
• sebesség
• európai úti célok
• biztonság
• autós közlekedés
• Utazás