Rejtélyes vörös sün Budapesten

A magyar építészet remekművei lassan el-eltünedeznek a plázákkal és új építésű házakkal tűzdelt Budapesten, ám még mindig akadnak olyan, sokat megélt épületek, melyeken nem fog sem az idő vasfoga, sem a feledés homálya. Nézd meg őket, hisz nemcsak gyönyörűek, de igazi időutazást tehetsz, ha elsétálsz hozzájuk.

A Vörös Sün Ház

A Vörös Sün Ház nemcsak a legrégebbi épület a fővárosban, de egyben az a hely, melyet máig nap mint nap látogatnak az emberek. A bájos nevű, egykor fogadóként működő épület elnevezéséről sajnos semmit nem lehet tudni - leszámítva azt, hogy egy vörös sün látható rajta -, azonban az biztos, hogy napjainkra műemlékké nyilvánították.

A házat 1260 körül építették, néhány évre rá azonban Konth Nádor, a Pálffy grófi család ősapja lett a tulajdonosa. A következő ismert feljegyzés már évszázadokkal később, egészen pontosan 1686-ban íródott, ugyanis Abdurrahmám Abdi Arnaut pasa, az utolsó Budán uralkodó török kormányzó ekkor vesztette életét a ház előtt.

A hely a Budai Vár egyetlen fogadójaként működött, majd kibővítették, és színpadot is kialakítottak benne. A későbbiekben ez szolgált a Verner Színház otthonául, mely az első magyar gyerektársulat volt.

Amikor 1783-ban Pozsonyból Budára telepítették a kormányszéket, már kicsinek és elavultnak bizonyult az épület, ám a magisztrátus felszólításának ellenére Nepauer Mátyás, az akkori tulajdonos nem bővítette és korszerűsítette a fogadót, így nem meglepő, hogy 1805-ben bezárták. A mai napig látható sün domborművet 1820-ban helyezték el az épületen, és később, a 20. századi felújítás során sem váltak meg tőle.

Belvárosi Plébániatemplom

A Nagyboldogasszony Főplébánia, ismertebb nevén a Belvárosi Plébániatemplom szintén a legrégebbi épületek egyike, melyeket Budapesten látni lehet. Az eredeti, Contra-Aquincum erődítményre épült román kori templom sajnos már nem látható, azonban az építményen a többszöri restaurálás ellenére is felfedezhető, hogy élemedett kort ért meg.

A 14. században Zsigmond király gótikus stílusban átépítette a templomot, majd Mátyás idején két oldalhajóval is bővült az épület. A török uralom alatt mecsetként működött, majd az 1723-as nagy tűzvész után barokk stílusban rekonstruálták. 1839-ben a támpillérek közeit bódékkal építették be, melyeket egy évszázaddal később lebontottak. Nem csupán a külső borítást, hanem a templom belsejét is többször átalakították, méghozzá olyan híres építészek, mint Hild János, Steindl Imre vagy éppen Gerő László.

A templom érdekességei közé tartozik, hogy itt helyezték örök nyugalomra Szent Gellért püspököt. 1976-ban újrafestették freskóit, de a legjelentősebb látnivalója a 2010-es régészeti felfedezés: a szentély mögötti falfülkében egy Anjou-kori Szűz Mária-freskó látható teljes épségben.

Mátyás-templom

A Budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén a Mátyás-templom igazán régi és szövevényes történelmi múltra tekint vissza. Alapításával kapcsolatban - miszerint Szent István alapította 1015-ben - felmerülnek kérdések, erről ugyanis semmilyen adat nem maradt fenn.

A következő írásos emlék már a török hódoltság idejéből való, azonban ekkoriban Szent István egyházának is nevezték az épületet, tehát valószínű, hogy valóban állt már az első magyar király idején is.

A későbbi uralkodók sokat alakítottak formáján, de a legtöbbet Mátyás király tette hozzá, nem véletlen, hogy a mai napig az ő nevét viseli a műemléknek nyilvánított épület. Ekkor épült hozzá jellegzetes gótikus tornya is.

Sőt, mivel Mátyás koronázásának idején nem volt az országban a szent korona, a király csak annyit tett, hogy a templomban, ünnepélyes keretek között hálát adott az égieknek, majd a palotájába ment, és megkezdte uralkodását.

A templom még ezt követően is számos átalakításon ment keresztül, a nagy budai tűzvészben meg is sérült, és nagyrészt újra kellett építeni.

Képek: www.orszagalbum.hu, Mya, tulip; hu.wikipedia.org, Belvárosi plébániatemplom szócikk, Fransvannes, Misibacsi; Mátyás templom szócikk, Bo491; www.muemlekem.hu.

• különleges épület
• budapest látnivalói
• magyar csodák
• Utazás