Rejtélyes betyársírok Magyarországon

Rózsa Sándor, Sobri Jóska, Angyal Bandi, Zöld Marci - csak néhány azon legendás betyárok közül, akik a 18-19. század folyamán váltak lovas bujdosóvá, nem sokkal később pedig valódi népi hőssé, az igazságosabb társadalomért való küzdelem szimbólumaivá.

Bár azóta a Bakony erdei és a Somogy lankái fölött évszázadok szálltak el, a betyárromantika a mai napig elevenen él a nép vagy akár az irodalom emlékezetében.

Nem utolsósorban pedig azokon a helyeken, ahol a magyar Robin Hoodok végül örök békére leltek.

Betyársírok a fűz tövében: Cserszegtomaj

Keszthely és Hévíz felett, egy képzeletbeli háromszög csúcsán érsz el Cserszegtomajba. A község határában messziről is jól láthatóan magasodik a falu kilátótornya, melynek tetejére hosszú lépcsősor vezet, és ahonnan belátható az egész Keszthelyi-öböl, a környező dombok és hegyek.

A falu határában építették fel a Festeticsek 1728-ban azt az uradalmi fogadót és csárdát, mely azóta is várja a vendégeket.

Az épülethez - amellett, hogy népi barokk építészetünk pompás emléke - több monda is fűződik, a fogadó ugyanis egykor a környék betyárjainak kedvelt találkozóhelye volt.

Ezt bizonyítandó, a falakon megannyi híres-hírhedt betyár képe függ - fotók és rajzok -, de olvashatsz korabeli körözőleveleket, és láthatóak a 19. századi betyárok fegyverei is.

Emellett a csárda mögötti gyepen, egy hatalmas fűzfa árnyékában - Betyárok fája - lelt örök nyugalmat két híres betyár, Vak Illés és Kökes Pista is, kiket 1862 decemberében fogtak el a pandúrok, miután egy társuk elárulta őket. A helyiek másfél évszázad elteltével is őrzik a betyárok legendáját, és ápolják sírjaikat, melyeken mindig van friss virág.

Az utolsó bakonyi betyár nyughelye: Tótvázsony

A Balaton-felvidéken, Tótvázsonyban nyugszik egy másik híres bakonyi csavargó, az utolsó betyárnak is nevezett Savanyó Jóska, aki az 1880-as években vált hírhedtté, eleinte birkalopással, majd egy gazdag földbirtokos kirablásával vádolták. Jóskát hét éven át rejtegették a juhászok és a Bakony oltalmat adó fái, eközben nem szervezett bandát, és nem lett rablóvezér, csak baráttól barátig bujdosott, miközben a gazdagok vagyonát nem kímélte.

A pandúrok mulatozás közben, a zalahalápi csárdában fogták el, előbb halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Mivel azonban kiderült, hogy a bűntények nagy részét nem is ő, csupán az ő nevében követték el, kegyelmet kapott, de így is csak több mint tíz év elteltével szabadulhatott.

A tisztességes élet reményében bátyjához költözött, majd szabóműhelyt nyitott, egy évre rá azonban önkezével vetett véget életének. Keresztfája a katolikus temetőben található, és a környék egyik legnevezetesebb látnivalójává vált.

Az autentikus keresztfa mellett egy új kopjafa is áll, mely bizonyítéka annak, hogy az utókor egész más szemmel tekint az egykor közellenségnek számító betyárra. Emlékét őrzik a minden évben augusztus elején tartandó Savanyó Jóska-napok is.

A legendás Pali betyár sírja: Visnye

A bakonyi betyárokéhoz hasonló hírnévre tettek szert a 19. században a Somogyban, a Zselic erdeiben bujdokló legények is, amire számos turisztikai program és attrakció épül a környéken, többek között lovas túrák, múzeumok, lovas bemutatók és kulturális programok.

Az egyik leghíresebb somogyi betyár Patkó Bandi volt, aki társaival balladába illő csatákat vívott a kaposvári és szigetvári pandúrokkal. De a betyárok emlékét őrzi a meggyfa jelentésű Visnye határában található fejfa is, mely Nagy Pál, közismertebb nevén Pali betyár örök álmát vigyázza.

A népmondákban neve sokáig úgy élt, mint a betyáré, akin nem fogott a puskagolyó. 1860 körül az őt üldöző pandúroknak is csak úgy sikerült legyőzniük, hogy bekerítették, fegyverükbe pipaszárat töltöttek, majd tűzpárbajban lelőtték.

Sírját ma is gondozzák, azon mindig friss a virág, azonban az, hogy mindez kinek köszönhető, a mai napig rejtély.

Cikkünk a Reader's Digest Kiadó Csodaszép Magyarország című könyvének segítségével készült.

• falu
• hazai kirándulóhely
• magyar csodák
• bakony
• falusi turizmus
• sír
• Utazás