Hihetetlen kincsekre bukkantak a magyar város alatt - Eddig kevés ilyet találtak

Régészeti szenzációnak számító tatárjárás kori leletanyagot tártak fel a napokban a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai Kiskunmajsa közelében.

Kriston Vízi József etnográfus közlése szerint a Rosta Szabolcs régész-múzeumigazgató vezetésével, komoly térinformatikai háttérmunka és több hónapos előkészítés után befejeződött feltáráson kecskeméti, bajai és kiskunhalasi szakemberek közösen végezték a rendkívül értékes leletmentést.

A helyszínen, Kiskunmajsa határában, egy Árpád-kori falu területén korábban két egykori épületben elrejtett kincseket fordított ki az eke. A munka során több mint 250 ezüstpénz, gyűrűk és egyéb ékszerek mellett rengeteg emberi maradvány került elő.

IV. Béla király korából származnak

A pénzek túlnyomórészt IV. Béla magyar király veretei, dénárok és lemezpénzek, vagyis bracteáták, de nagy számban találtak nyugati pénzeket, úgynevezett friesachi dénárokat is, sőt, egy angol pennyt is elrejtett egykori tulajdonosa.

Emellett számtalan megégett emberi csontra, zömmel gyermekek maradványaira is bukkantak a szakemberek - tette hozzá Kriston Vízi József. Az etnográfus jelezte, a lelőhely minden valószínűség szerint hasonló tragédia színhelye volt, mint a szomszédos Szankon 2010-ben Sz. Wilhelm Gábor kecskeméti régész irányításával feltárt Árpád-kori ház, ahol több tucatnyi férfi, nő és gyermek maradványait hozták felszínre.

Az akkori kiemelkedő kincslelet - aranygyűrűk, aranypárta, hegyikristály és egyéb ezüstértékek - elrejtőire feltehetőleg szintén a tatárok gyújtották rá otthonukat. Az etnográfus hangsúlyozta, hogy nemzeti tragédiáink között még közel nyolc évszázad elteltével is meghatározó helyen tartja számon az 1241-42 évi tatárjárást kollektív emlékezetünk. Dzsingisz kán örökösei a mongol hadak élén hatalmas pusztítást végeztek IV. Béla Magyarországán.

Hazánk felfoghatatlanul nagy károkat szenvedett: a legóvatosabb történészi becslések szerint legalább 10-20%-os volt a lakosság pusztulása, ami egyes feltételezések szerint az akkori kétmilliós népesség felét is elérhette. Bizonyos vidékek, így az ország közepe évtizedekre kihalt, teljesen lakatlanná vált.

Az etnográfus-kultúraközvetítő elmondta: a most előkerült leletegyüttes azért is nagy horderejű, mert a korról eddig kevés hiteles tárgyi emlékkel rendelkezünk. A Kiskunmajsán feltárt, valamint a nemrégiben a Kecskeméti Katona József Múzeum tulajdonába került szanki aranykincseket egyéb, eddig soha nem látott értékekkel együtt idén ősszel láthatja először a nagyközönség a kecskeméti Cifrapalotában, a múzeum új szerzeményeit bemutató kiállításán.

Kép: MTI/Ujvári Sándor

• pihenés itthon
• magyarország
• régészet
• Utazás