Ősi űrutazók központja lehetett?

Napjainkban Nagy-Britannia leglátogatottabb régészeti maradványa a monumentális kövek alkotta kultikus hely, melyet a világ Stonehenge néven ismer, és egykori rendeltetéséről még mindig nagyon keveset tud. Az i. e. 2200 táján emelt építményről sokan úgy tartják, vallási vagy épp csillagászati szempontból számított fontos helynek, de olyanok is vannak, akik úgy tartják, eredete nem a Földhöz köthető.

Sajátos szerkezete van

Régészeti feltárások során megállapították, hogy az első időkben a stonehenge-i kör 56, egymástól egyenlő távolságra lévő, a felfedezőjükről elnevezett Aubrey-gödrökből állt, melyekbe hatalmas cölöpöket helyeztek.

A gödrökből álló körön kívüli nagy, 114 méter átmérőjű árkot földsánc övezte. Ez rendkívüli elrendezés, hiszen egy földsáncon belüli árok nem szolgálhatott védelmi célt.

Évszázadok múltán a fából készült primitív szerkezetet átépítették, a cölöpök helyére nagy köveket helyeztek. Először egy nagy kör készült el 30 ívből, melyek egyenként három kőből állnak: az áthidalókat párosával fektették a tehertartó monolitokra, így alakítva ki egy teljes gyűrűt. A későbbiekben a körön belül még öt hatalmas, egymáshoz nem kapcsolódó ívet emeltek, melyek kövei egyenként 20-50 tonnát nyomnak.

Nem emberi munka eredménye?

Ha az alakzatot kialakító sziklatömbök egyenkénti tömegét vesszük figyelembe, egy ilyen építmény felállítása nem csekély eltökéltségről árulkodik: minden egyes követ több mint 30 kilométer távolságból szállítottak a helyszínre. A gigászi munkához a legenda szerint Merlin varázsló mágikus képessége, valamint az angyalok nyújtottak segítséget, de van olyan monda, mely szerint a kövekből álló kört egy óriásokból álló nép már előzőleg áthozta Afrikából Európába, sőt, sokan idegen civilizáció munkáját látják az építményben.

Az ősi építőmestereknek csak kőkalapács és szarvasagancs állt a rendelkezésükre ahhoz, hogy az említett bányákból elhúzzák a köveket, mivel akkortájt még nem léteztek fémből készült eszközök. A kísérlet során, melyet a Millennium Stone Projectnek nevezett önkéntes csapat hajtott végre, hiába próbálták ezt a munkafolyamatot megismételni a kor eszközeivel.

Földönkívüli leszállópálya volt?

De miért fáradoztak az építők generációk végtelen során át? Mire szolgált voltaképpen Stonehenge? A kőkör belsejében talán a kelta papok, a druidák szertartásai zajlottak? A válasz nem annyira a kövek vizsgálatából, mint inkább az égbolt megfigyeléséből ered. A képzeletbeli egyenes, mely kettévágja Stonehenge-t, a Heelstone-ig vezet. Ezt a nagy követ a körön kívülre helyezték, és azt a helyet mutatja meg pontosan, ahol a Nap felkel a nyári napforduló idején.

Az építkezés nehézségei és a csillagászati vonatkozások miatt többen is úgy vélik, a misztikus helyhez a földönkívüli civilizációknak is köze lehetett. Az összeesküvés-elméletek hívei szerint egyedül ők segíthettek a hatalmas köveket megmozgatni, emellett utóbbiak elrendezése is olyan pontos asztronómiai ismeretekről árulkodik, amilyenekkel a kor emberei nem rendelkezhettek.

Alakja és elrendezése miatt a kőköröket földönkívüli leszállópályaként és ősi űrutazók központjaként is azonosították már, csakúgy, mint a perui sivatagban található Nazca-vonalakat, melyek a Stonehenge-hez hasonlóan a levegőből nyújtanak csak igazán rejtélyes látványt.

Számítógép kőből

Az 1960-as években Gerald Hawkins csillagász a kövek és az égbolt összefüggéseit tanulmányozta. Hawkins kimutatott többféle csillagászati elrendezést, így jutott arra a következtetésre, hogy Stonehenge egy kőszámítógép. Szerinte az Aubrey-gödrök elhelyezkedésére épülő szerkezet alapján az építménnyel kikövetkeztethető a Hold mozgása, a napkelte és a napnyugta helyének változása, valamint a nap- és holdfogyatkozások. Vagyis a Stonehenge ősi és rejtélyes építőinek nagyon fejlett csillagászati ismeretekkel kellett rendelkezniük, mely tudás eredete ismeretlen.

A legújabb kutatások

Bár a legújabb tanulmányok Stonehenge csillagászati vonatkozásait részben vitatják, minden év június 21-én, a nyári napforduló idején ezrek ünneplik a Nap diadalmas felkelését Európa egyik legtitokzatosabb építménye előtt. A legújabb, 2008-as kutatások a hely kultikus-gyógyító szerepét látszanak alátámasztani. Feltehetően olyanfajta jelentősége lehetett a bronzkorban, mint a középkorban a katedrálisoknak: hol ünnepélyes szertartások, hol prózaibb összejövetelek helyszíne volt.

Cikkünk Irene Bellini és Danilo Grossi Rejtélyek birodalma című könyve alapján készült, mely a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg.

• bizarr
• misztikus hely
• nagy-britannia
• európa kincsei
• szent hely
• Utazás