A csodás magyar vidéket szinte megbénítja a szegénység: az Ormánság az ország ismeretlen gyöngyszeme
Ormánság gyönyörű természeti és kulturális értékei megérnék a látogatást.

kórós
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Magyarország és egyben az Európai Unió egyik legelmaradottabb, legszegényebb régiója a Baranya megyei Ormánság, amely pedig egy gyönyörű, elfeledett aprófalvas vidék a Dráva-melléken.

Az Ormánságnak is helyet adó Dél-Dunántúl évről évre az Unió legszegényebb régiói közé kerül a statisztikák alapján három másik magyarországi térséggel, Észak-Alfölddel, Észak-Magyarországgal és Dél-Alfölddel egyetemben. 

Élet az Ormánságon

Egy érzékletes félmondat azonban sokszor több mindent elmond a számoknál. Egy helyi lakos még Moldova György 2008-ban megjelent, kétkötetes riportkönyvében fogalmazza meg, hogyan élnek a nincstelen Dráva menti településeken: „mint hal a kőporban”.

A Dunántúl legdélebbi tájegységéhez 52 kisebb-nagyobb település tartozik, legtöbbjük 100-300 lakosú, a két legnagyobb az 1700 fős Vajszló nagyközség, valamint a megközelítőleg 2400 fős Sellye, amely a járási központ, és melyet az Ormánság fővárosának is neveznek.

A falvak egy részén nem működik az iskola, az orvosi rendelő vagy éppen a posta, a turizmusra pedig egyelőre nem igazán apellálnak. A beszámolók szerint a munkanélküliség nehezen megoldható probléma a térségben, sokan elhagyják a térséget, és külföldre vagy a több munkalehetőség reményében az ország egy gazdagabb régiójába költöznek. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Akadnak a térségben, akik sajnos tartósan közmunkára kényszerülnek, amely a mélyszegénységből kitörési lehetőséget nem ad, a beletörődés már a mindennapok része. „Mirajtunk az Isten sem segít. (…) Ha ledózerolnák az egész Ormánságot, senkinek sem hiányozna, talán még észre sem vennék” - mondta el egy ormánsági polgármester 2008-ban Moldova Györgynek, a helyzet pedig azóta sem sokkal reménytelibb.

Romosodó, de gyönyörű falvak

De nemcsak a helyiek elmondásai beszédesek, az elszegényedés néma tanúi az egykor szebb napokat látott, gazdag porták omladozó falai is. Pedig a szépség ott van az utcákon és a természeti környezetben is: a települések fakazettás református templomai, a szaporcai vagy a lúzsoki talpas tájház, a Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomás gyűrűzőtáborai, Sellye Ormánsági Múzeuma és termálfürdője mind-mind izgalmas célponttá teszi az Ormánságot az országban.

Az elszigeteltség és a szabadidős lehetőségek hiánya persze nem kedvez a népszerűségnek, noha 2020-ra egyébként több fejlesztés is történt a térségben. Szaporcán átadták az Ős-Dráva Látogatóközpontot, felújítottak templomokat, szálláshelyeket alakítottak ki, kerékpárkölcsönzőket nyitottak, a településeket azonban még csak kevéssé ismerik a turisták. Talán a jövőben a természeti értékekkel és kulturális emlékekkel bőven ellátott vidék is felkerül a vonzó úti célok térképére.

Csodás kis falvak az országban

Bár a lakosságuk fogyatkozik, adottságaiknak köszönhetően valójában mesébe illenének, így a turizmusuk egyre nagyobb teret kaphat a jövőben: a gyönyörű fekvés és a túraútvonalak közelsége vonzza a kirándulókat, a megpihenni vágyókat.

(Borító- és ajánlókép: Kórós, Wikipédia/Györkő Zsombor, további képek: Szajci, Pozsárkó Csaba, Országalbum/Kovács Ferenc.)

Ezt is szeretjük