Nézz bele a bolygó szemébe: egy hely, ami el fog tűnni a Földről

A bolygó szemének is szokás nevezni a Kaszpi-tengert, valamint annak közeli vidékét, hiszen ez a Föld legnagyobb tava, mely műholdakról is komolyan, mélykéken néz a világűr sötétjébe. 

Persze ez a megállapítás kizárólag addig igaz, amíg a vízterület ki nem szárad, illetve az élővilág el nem pusztul.

Gazdag, de kihasználatlan vidék

A Kaszpi-tenger vidékén található Huto-barlangban, ami Behshahr város közelében helyezkedik el, olyan korai leleteket találtak, melyek egyértelműen jelzik, hogy 75 ezer éve lakott a környék.

Az Oroszország és Irán között elhelyezkedő állóvizet a Föld legnagyobb tavaként tartják számon, legmélyebb pontja 1025 méter. Neve azért különleges, mert, amikor az ókori rómaiak először megkóstolták a vizét, sósnak érezték azt - köszönhetően annak, hogy egyharmada tengervíz -, ezért ma szokás tónak és tengernek is nevezni.

A Kaszpi-tenger azonban nemcsak nagy mennyiségű víztartalmáról híres, hanem arról is, hogy a világon a harmadik legnagyobb olaj- és gázlelőhely, tehát egy ásványi kincsekben igazán gazdag területről van szó. Ugyanakkor, mivel a tengert körülvevő öt ország nem tud megegyezni ezek elosztásában, nagy részük kiaknázatlan.

Közeli úti célok

A Kaszpi-tenger és környéke nem egy tipikus nyári vakációs célpont, hiszen a hőmérséklet nem ideális ehhez, sokkal inkább az aktív felfedezőtúrákhoz lehet megfelelő, hiszen a tónak egészen különleges élővilága van, melyet érdemes megnézni.

Persze a környező városok is rejtenek néhány ígéretes úti célt. Baki, Azerbajdzsán fővárosa a közelben található, igazi kulturális fellegvár. Belvárosának fallal körülvett részét az UNESCO 2000-ben a Világörökség részévé nyilvánította. Számos nevezetesség, például a Szépművészeti Múzeum is itt található, ugyanakkor a híres Kirov Park is a közelben van. Asztrahán városa Oroszország déli csücskében fekszik, ez sincs messze a Kaszpi-tengertől. Vára, illetve a középkorban épített Kreml a történelem szerelmeseit érdekelheti igazán.

A pusztulás megkezdődött

Bármennyire látványos is a Föld legnagyobb tava, sajnos úgy tűnik, hasonló sorsra jut majd, mint testvére, az Aral-tó, mely szintén a hajdani Tethys-óceán maradványa.

Az Aral-tó vízszintje a '60-as évektől kezdve radikálisan lecsökkent, köszönhetően annak, hogy a klímaváltozás következtében a tavat tápláló folyók elapadtak, és így nem tudták vízzel ellátni az állóvizet. Persze mindehhez nagyban hozzájárult az is, hogy a tó vizét folyamatosan csapolták: a sivatag öntözéséhez a mérnökök gát- és csatornarendszereket építettek ki.

A Kaszpi-tenger az előrejelzések szerint szintén a globális felmelegedés és az ember beavatkozásának áldozatává válik, a világ legnagyobb tava idővel már csak egy homokos meder lesz. Az így is rendkívül kevés, ám annál értékesebb vízfelület mértéke még kevesebbre csökken majd - a terület pusztulása már megkezdődött, 2000-ben az éghajlatváltozás miatt 20 ezer kaszpi fóka vesztette életét, 2007-ben pedig újabb állatok lettek a klímaváltozás áldozatai.

Képek: hu.wikipedia.org, Kaszpi-tenger szócikk; blog.travelpod.com; digitalspirit.blogspot.com; storify.com.

Szerinted hogy lehetne megállítani a hasonló folyamatokat?

• tenger
• tópart
• veszélyeztetett hely
• oroszország
• klímaváltozás
• világjáró
• élő bolygónk
• Utazás