Nézd meg Magyarország ékszerdobozát!

A Nápolyt látni és meghalni kezdetű régi mondásban szereplő olasz várost Magyarország esetében sokak szerint Sopronnal lehetne leginkább helyettesíteni.

Az ország műemléki szempontból második leggazdagabb városának hangulata mindenkit megérint, aki a római alapokon épült ősi Tűztorony kapuja alatt a középkori Sopronba lép. Ha a romantikus andalgást tartalmas kikapcsolódással szeretnéd összekötni, látogass el te is a hűség városába!

Ókori római emlékek

A számos gótikus és reneszánsz emléket őrző város nemcsak közép- és újkori múltja miatt gazdag látnivalókban, hiszen - mint oly sok más települést a Dunántúlon - Sopront is a rómaiak alapították, Scarbantia néven. Pannónia tartomány határvárosa sokáig töltött be fontos szerepet a rómaiak életében, mivel a híres Borostyánkőút mentén feküdt, mely a titokzatos északot kötötte össze a Római Birodalommal.

Az ókor emlékei épp ezért ma is több helyen fellelhetők a városban. Ilyen például a hajdani forum, a régi városközpont, valamint a Capitolium-templom, melyet a Szent György és az Új utca közötti átjáróban fedeztek fel a városháza 1893-as renoválása során. Értékes római kori szobrok, kőtöredékek tekinthetők meg a Fő téren álló Fabricius-házban is, a középkori épület pincéjében ugyanis lapidáriumot - kőtárat - nyitott a város.

A híres Tűztorony

Máig a várostorony, más néven Tűztorony a belváros igazi bejárata. Félköríves, boltozott kapuja - mely az épület alatt kiszélesedik - egyben átjáró a Várkerület és a Fő tér, ezzel az óváros között. Bár a Tűztorony hatalmas, román stílusú, négyzetes alépítménye részben római kori alapokon nyugszik, első említése 1409-ből, első ábrázolása 1562-ből maradt ránk.

A hengeres toronytestet korábban deszkával borított karzat zárta le, melynek helyén a 17. században pártázott kő mellvéd létesült. A tornyot ekkor már kúpos tetővel fedték. 1676-ban, a fél várost elpusztító nagy soproni tűzvészben a várostorony is a tűz martaléka lett, újjáépítése 1687-ben, barokk stílusban kezdődött. Az óváros felőli oldalon látható az 1927-es népszavazás emlékére állított úgynevezett Hűségkapu, mely Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása. A torony emeletein ma a város történetét bemutató tárlat várja a látogatókat.

A középkori óváros

Sopronba manapság nem elsősorban a római emlékek miatt látogatnak a turisták, hanem azért a hamisítatlan középkori hangulatért, mely a Várkerületen belülre eső, védett óvárost jellemzi. Sopron belvárosában járva óhatatlanul olyan érzése támad a vendégnek, mintha valamikor a régmúltban róná egy középkori városka kövezett útjait. Hogy ez mennyire így van, arra tanúbizonyság a rengeteg, védettséget élvező épület is: a bel
ban alig találni olyan házat, melyen ne függne tábla: műemlék.

A Tűztoronytól a Fő térre érve jobbra az első sarkon áll az 1560 körül épült, gótikus eredetű, reneszánsz Stornó-ház, melyben ma Magyarország egyik leglátogatottabb művészeti múzeuma működik. A római és középkori városfalra épített Fabricius-házat ugyancsak gótikus stílusban emelték a 14. században, hátsó frontját reneszánsz lodzsával egészítették ki. Manapság a római kori kőtár mellett 16-18. századi polgárlakások berendezéseiből kiállított tárlat látogatható falai között. Szinte vonzza a tekintetet a szemben álló, 15-16. századi Patikaház is, melyben 1968-tól értékes patikabútorokat, patikuseszközöket és orvosi könyveket állítanak ki.

Ugyancsak a Fő téren áll a Kecske-templom - 13. századi építészetünk egyik legkiemelkedőbb alkotása -, mely egykor a ferencesek tulajdona volt, ma pedig a bencéseké. Különlegessége a déli mellékhajó falán található úgynevezett Kapisztrán-szószék, ahonnan a 15. században a híres hitszónok, Kapisztrán János prédikált a török ellen, és szólította hadba a keresztényeket. A templom emellett többször is koronázás helyszíne volt.

A várfalakon kívül

A Hátsó kapu nevű kis utcán keresztül érhető el a Várkerület. Itt a Széchenyi tér irányában a domonkosok barokk temploma az első érdemleges látnivaló, majd észak felé - az Ikva-hídon túl - a Szentlélek utca sarkán álló Szentlélek-templom következik. A 14-15. század fordulóján emelt gótikus templom a város egyik kiemelt középkori építészeti műemléke.

A Dorfmeister utcán áthaladva érhető el a Szent Mihály utca, ott pedig a népi barokk építészet kiemelkedő alkotása, a háromszáz éve emelt díszes Két Mór-ház. Csavart oszlopos kapuján a párkányzatot két mór figura tartja. Még feljebb sétálva érdemes visszapillantani a városra, hiszen innen a Tűztorony egészen más arcát mutatja.

Gótikus remekművek

Az egykori temetőhöz és az előtte álló Szent Mihály-templomhoz érve egészen kivételes élményben lehet részed. A templom - melynek tornya 48 méter magas - a budavári Mátyás-templom után hazánk talán legjelentősebb gótikus alkotása. Elidőzve előtte képet kaphatsz arról, miként festhetett a Mátyás-templom, mielőtt a 19. század végén Schulek Frigyes tervei szerint átépítették. A Bécsi út csendes kis zugában bújik meg továbbá a 750 éves gótikus kápolna, mely Szent János nevét viseli. Ez a templom az egyetlen épségben megmaradt épület, melyet a Magyarországon a 12. században megtelepedő johannita rend emelt.

Mit érdemes még megnézned?

A Szélmalom utca vezet le - és egyben vissza - a Várkerülethez. A kiadós felfedezőkörút után bizonyára jólesik egy finom ebéd, mely a belváros számos kiváló éttermében elkölthető. Ha este is nyitott vagy a kulturális élmények befogadására, ülj be a Petőfi Sándor Színház nézőterére, mely Magyarország második kőszínháza volt. Másnap érdemes felsétálni a Károly-kilátóhoz, a Lövérekbe.

A helyet minden bizonnyal a gyepűvédő besenyő íjászokról nevezték el, a határvármegyékben hadi szolgálatot ellátó katonák régi magyar neve ugyanis lövő - sagittarius - volt. Innen kivételes panoráma tárul majd eléd, kristálytiszta a levegő, emellett több gyógyszálló és gyógyfürdő várja a kikapcsolódásra, feltöltődésre vágyó vendégeket.

Cikkünk a Reader's Digest Kiadó Csodaszép Magyarország című könyve alapján készült. Képek: hu.wikipedia.org, Vadaro.

• magyar város
• történelmi látnivalók
• magyar csodák
• Utazás