A kormány szerint minden magyarnak látnia kellene

Kossuth tér

A budapesti Kossuth Lajos tér kiemelt nemzeti emlékhelynek számít, mint a nemzet főtere, illetve számos lényeges történelmi esemény helyszíne. Az V. kerületben, a Duna partján elterülő, frissen felújított teret jelenlegi formájában 2014. március 15-én adta át Áder János köztársasági elnök.

Hősök tere

A magyarság nagyságát szimbolizáló millenniumi emlékmű megépítéséről 1895-ben született meg a döntés, a hely azonban máig Budapest leghíresebb és legnagyobb hatású tere. Az uralkodók szoborgalériáját, a honfoglaló vezérek szobrait és a magyar hősi halottak jelképes sírját is magában foglaló tér ma a Világörökség része.

Kapcsolódó cikk:
Ellopták tőlünk a kínaiak: lemásolták a Hősök terét »

Magyar Nemzeti Múzeum

A Nemzeti Múzeum amellett, hogy a magyar múlt leggazdagabb gyűjteményeinek ad otthont - még Széchenyi István felajánlása nyomán jött létre -, fontos helyszíne volt történelmünk eseményeinek is, szimbólumává vált például az 1848-as forradalomnak is.

Rákoskeresztúri Újköztemető parcellái

A temető 298., 300. és 301. parcellái számítanak nemzeti emlékhelynek, mint a kommunista diktatúra elleni tiltakozás jelképei. Itt nyugszanak ugyanis az 1945 és 1956 után törvénytelen perek nyomán kivégzett állampolgárok.

Kapcsolódó cikk:
3 szívszorító hely Budapesten »

Budai Várnegyed

A budapesti Várnegyed szintén a Világörökség helyszíne, egyúttal a főváros műemlékekben leggazdagabb része. Itt található továbbá a Köztársasági Elnök Hivatala, a Mátyás-templom, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Galéria is.

Debreceni Református Nagytemplom és Kollégium

A Kollégium számos magyar kiválóságnak jelentette az alma matert, a Nagytemplom volt továbbá az a hely, ahol 1849. április 14-én kihirdették a Habsburg-ház trónfosztását és a Függetlenségi nyilatkozatot.

Mohácsi Történelmi Emlékhely

Az emlékhely azok előtt tisztelet, akik életüket vesztették a magyar történelem egyik legmeghatározóbb ütközetében, az 1526. augusztus 29-én vívott mohácsi csatában, ahol I. Szulejmán döntő győzelmet aratott II. Lajos magyar uralkodó seregei felett. Az ország ezután szakadt három részre.

Kapcsolódó cikk:
28 ezer magyar férfi vesztette it életét »

Ópusztaszeri Történeti Emlékpark

A hagyomány szerint Ópusztaszer volt az a hely, ahol a magyarság első országgyűlését tartotta. Ma Nemzeti Történeti Emlékpark működik a helyszínen, ahol Feszty Árpád A magyarok bejövetele című körképe is megtekinthető. A képen az Árpád-emlékmű látható.

Pákozdi Katonai Emlékhely

A nemzeti emlékhely az 1848-49-es szabadságharc győztes ütközetének állít emléket, egyúttal a magyar honvédség központi emlékhelye.

Somogyvár-Kupavár

A nemzeti emlékhely egykor Koppány szállásterülete volt, Szent László király pedig később itt alapította meg a Szent Egyed bencés monostort, mely fontos egyházi központnak számított a 12. században.

Székesfehérvári Romkert

Az emlékhely egykor a magyar állam szakrális központja volt, melyet Szent István építtetett. Számos koronázás színhelye volt, emellett itt őrizték a Szent Koronát, valamint a királyi kincstárat és levéltárat is.

Pannonhalmi Bencés Főapátság

A magyar kereszténység bölcsőjének számító Bencés Főapátság ma a Világörökség része. A monostort Géza fejedelem alapította 996-ban, ezeréves fennállása évében II. János Pál pápa is felkereste.

Fiumei úti temető

A sírkert síremlékeinek jelentős része fontos művészeti emlék, itt nyugszanak emellett a nemzet olyan kiemelkedő személyiségei, mint Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos. A képen látható Kossuth-mauzóleum ma Magyarország legnagyobb síremléke.

Ha szeretnél többet tudni a nemzeti emlékhelyekről, kattints ide!