5 éve még tilos volt a válás a szigetországban!

A ’90-es évek első felében hallottam először Máltáról, a Játék határok nélkül című műsorban. Alsó tagozatos voltam, és nem értettem, hogyhogy minden más résztvevő ország neve ismerősen cseng, de ez az egy teljesen idegen volt számomra. A szüleim azt mondták, valószínűleg azért, mert egy nagyon kicsi szigetről van szó.

Igazuk volt. Málta az Európai Unió legapróbb tagállama, de világviszonylatban is a kilencedik legkisebb elismert független ország.

Málta: Szicíliától délre

A Földközi-tengerben találtható kis szigetcsoport legközelebbi szomszédja Szicília, amely tőle északra fekszik, 81 km-re. Málta - a legnagyobb sziget - területe is mindössze 316 km² - kisebb, mint Budapest. Szélessége 14 km, hossza 27 km. A Máltai Köztársasághoz tartozó másik két emberlakta sziget Gozo és Comino, rajtuk kívül pedig még számos kisebb sziget, köztük Filfla - a madárrezervátum -, Cominotto és a Szent Pál-sziget tartozik a máltai szigetcsoporthoz.

Málta gazdasága a földrajzi adottságból és éghajlatból adódóan elsősorban a külkereskedelemre - a sziget hajózási csomópont - és a turizmusra épül. Mezőgazdasága a sziklás talajból, a nyári forróságból és csapadékhiányból adódóan nem jelentős.

A függetlenség ritka kincs

A történelem során Málta ritkán volt független állam. Kr. e 700 körül főníciai fennhatóság alá került a sziget, majd Kr. e 550 táján Karthágó szállta meg. A második pun háborúban - Kr. e 218-ban - a rómaiak vették át az uralmat, akiktől csak 455-ben került a hatalom a vandálok, majd az osztrogótok kezébe. Tőlük a Kelet-római Birodalom hódította el a szigetet 535-ben - uralmuk alatt szilárdult meg a Máltán ma is erős keresztény vallás.

Őket 870 körül az arabok űzték el, akiknek fennhatósága idején lett a sziget neve Málta. 1090-ben azonban szicíliai normann megszállás várt Máltára, aminek eredményképpen az arab lakosság jelentős része áttért a keresztény hitre. Az ekkor itt élő máltai arabokból normann és olasz keveredéssel alakult ki egy új nyelv és egy új nemzet: a máltai.

Máltai Lovagrend

V. Károly német-római császár 1530-ben adományozta a szigetet a Jeruzsálemi Szent János Lovagrendnek, akiket ma egyszerűen Máltai Lovagrendnek ismerünk. Ők építették Málta jelenlegi fővárosát, Vallettát.

Napóleon seregei 1798-ban foglalták el a szigetet, ám a francia fennhatóság jelentette Málta történelmének legrövidebb idegen uralmát. A franciák ugyanis nem tartották tiszteletben a templomokat, így a katolikus vallásukra érzékeny máltaiak az angolokat hívták segítségül. Miután brit segítséggel sikerült elűzni a franciákat, hiába kapta vissza a szigetet a Máltai Lovagrend, az angoloktól már nem lehetett szabadulni: az 1814-es párizsi szerződés értelmében Málta brit koronabirtok lett.

1933-ban a máltai mellett az angolt tették meg hivatalos nyelvvé. Az ország Nagy-Britanniától csak 1964-ben vált függetlenné, köztársaság pedig 1974-ben lett. 2004 óta tagja az Európai Uniónak, a máltai lírát 2008-ben váltotta fel az euró.

Keresztény állam

Hogy Máltán milyen erős a kereszténység, azt az ország 365 díszes temploma mellett mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egészen 2011-ig a jog nem ismerte a válás fogalmát. Ekkor népszavazással döntöttek arról, hogy a jövőben hivatalosan is fel lehet bontani a házasságokat. Az eredmény szoros volt: a máltaiak - akiknek 90%-a hívő katolikus - mindössze 53%-a szavazott a válás mellett.

A négy évvel ezelőtti döntés értelmében a világon már csak egyetlen olyan állam maradt, ahol még nem lehet elválni, ez pedig a Fülöp-szigetek.

Ugyancsak remekül érzékelteti a máltaiak katolikus egyházhoz való szoros viszonyát, hogy sok helyen a lakosság gyűjtötte össze a templomépítéséhez szükséges anyagiakat. Mgarr városa Szűz Mária-plébániatemplomának kupolája például nem véletlenül ovális alakú: a hívek több mint 300 ezer tojás eladásából befolyó összegből finanszírozták a kupola megépítését.

Gasztronómia: mediterrán, angol, arab

A máltai gasztronómiában számos, a szigetországot ért idegen hatás érhető tetten. Tipikus helyi édességet például nehezen talál az ember turistaként, így választhat, hogy az otthoniaknak brit Cadbury csokoládét vagy ugyancsak angol kekszeket visz haza, esetleg az arab jellegű, émelyítően édes nugátra, halvára szavaz. Bár azért érdemes még megemlíteni a kaktuszos édességeket és a - qaghaq ta’l-ghasel névre hallgató - népszerű mézesgyűrűket is.

Az előételek között számos nyalánkság közül lehet választani: aszalt és friss paradicsom, fűszeres juhsajt, kapribogyó, olajbogyó, padlizsánkrém, humusz. A főételek a mediterrán konyha vonásait viselik magukon: sok hal és tengeri herkentyű, tésztaféle, friss zöldség, saláta. Tipikus máltai ételnek talán a nyúl - fenek - nevezhető.

Ami pedig az italokat illeti: nyári, illetve őszi melegben - az év nagy részében kék ég és ragyogó napsütés jellemző - legtöbben a tipikus máltai sörrel, a Ciskkel oltják szomjukat. De számos kiváló vörös- és fehérbor is készül az országban - ám ezek nagy része import szőlőből. Aki pedig inkább likőrre vágyik, annak a kaktuszfügéből készült likőrt érdemes kipróbálnia.

• málta
• tenger
• európa
• európa kincsei
• Utazás