Így néz ki Magyarország közepe: és azt tudod, melyik a történelmi középpontja?

Már az ókorban is akadt rá példa, mára pedig általános gyakorlattá vált nemzetközi szinten is az egyes országok földrajzi középpontjának meghatározása, illetve kijelölése, aminek tudományos alapjait hivatalos szervek is igazolják.

Azt, hogy hol található Magyarország jelenlegi középpontja, 1968-ban állapították meg, nem ez azonban az egyetlen olyan hely, amelyet hasonlóképp emlegetnek, köszönhetően történelmi múltunknak.

Hivatalosan is ez az ősi falu az ország középpontja

1968-tól hivatalosan is Pusztavacs, a környék, illetve az ország egyik legrégebbi településének számító kis falu hazánk földrajzi értelemben vett középpontja, ami jelentős mértékben hozzá is járult a kiskunsági Homokhátság természetvédelmi területén fekvő település ismertségének növekedéséhez, különösen, mikor egy tornyot is felállítottak, hogy jelezze előbbi cím viselését.

A Kerényi József Ybl-díjas építész által megtervezett, majd 1978-ban felállított torony a falu központjától északkeletre található: a vörösfenyő lécekkel borított, jellegzetes építmény egy rét közepén helyezkedik el, alatta pedig egy Magyarország-térkép is található, koordinátákkal is jelezve a középpontot.

A torony további látványosságát jelentik a napórák, melyek a helyi, illetve a zónaidőt mutatják, környékén továbbá, mely rendezvényeknek is gyakori helyszíne, pihenő- és tűzrakó hely is várja a kirándulókat. Ha többet szeretnél tudni Pusztavacsról, kattints korábbi cikkünkre!

A történelmi Magyarország középpontja

Magyarország területe az utóbbi évszázadban - elsősorban a trianoni békeszerződés következtében - jelentős mértékben megváltozott, nem véletlenül gondolják azonban sokan úgy, érdemes ismerni azt a helyet is, mely a történelmi Magyarországot tekintve számított hazánk középpontjának.

A Magyar Királyság középpontjának meghatározására 1880-ban végeztek méréseket, melyek eredménye szerint Szarvas tudhatta magáénak a címet, aminek jelentőségét egy itt felállított szélmalommal is jelezték - később ezt lebontották, sokáig csak egy malomkő feküdt a helyén. 1932-ben az újabb mérések alapján a középpontot fél kilométerrel távolabb jelölték ki, ahol ma is egy kis domb, azon pedig egy terméskőből készült, szélmalom formájú emlékmű jelzi, hogy egykor mekkora is lehetett Nagy-Magyarország.

Képek: hu.wikipedia.org, Csanády, Rovibroni.

• pihenés itthon
• pusztavacs
• Szarvas
• Utazás