Húsevő baktériumok fenyegetik a turistákat: nem tanácsos ideutazni

A Bolíviában található, az Andok és a Tuichi folyó közötti területet elfoglaló Madidi Nemzeti Park ökológiai szempontból a bolygó egyik legszínesebb tája, csaknem 19 ezer négyzetkilométerén öt-hatezer növényfaj él, emellett ezer madárfaj, mely a világ madárfajainak 11%-át teszi ki.

Abban szinte minden idelátogató egyetért, hogy a park tökéletes megtestesülése annak, amilyen az amazonasi dzsungel még a nagymértékű erdőirtások előtt lehetett, és abban is, hogy intenzív, természetközeli élményeket szerezhetnek azok, akik elég vakmerőek ahhoz, hogy felkeressék a környéket - ez ugyanis van, aki szerint korántsem veszélytelen.

Tökéletes úti cél ökoturistáknak?

A park területére vízi úton lehet eljutni, azonban a nemzeti park egyike a világ azon úti céljainak, ahol nagymértékben próbálják fejleszteni az ökoturizmus lehetőségeit, így szinte minden biztosított: több szálláshely közül is lehet választani, emellett a különféle utazási irodák a Bolíviába való beutazás megszervezését is lebonyolítják.

A park területére többféle vezetett túrát is indítanak, az ezekről szóló beszámolók pedig szinte egytől egyig igen pozitívak, legalábbis, ami a népszerű turisztikai véleményformáló oldal, a Tripadvisoron megjelent véleményeket illeti.

Léteznek ugyanakkor negatív tapasztalatok is, nem véletlen, hogy a világ legfélelmetesebb helyeit felsorakoztató listák többségén a nemzeti park igencsak előkelő helyen szerepel.

Az egyik leghíresebb útinapló a National Geographic magazinnak is dolgozó, szabadúszó fotós, Joel Sartore nevéhez köthető, aki 1999-ben csaknem egy hónapot töltött itt azzal a céllal, hogy vaddisznókat fotózzon. Végül egészen más jellegű tapasztalatokkal tért haza.

Rémtörténetek a parkról

A fotós National Geographic magazinban 2000-ben megjelent útinaplója arról ad tanúbizonyságot, hogy a nemzeti park területe - legalábbis, ahol ő táborozott - nem arról híres, hogy ideális létfeltételeket biztosítana az emberi fajnak. A környéken ugyanis a fotós szerint szinte minden mérgező, a növények éppúgy, mint a rovarok. Már az első hét végén lángoló kiütések borították be a testét és az arcát csupán attól, hogy hozzáért egy lepkéhez, egy másik férfi napokig szenvedett egy, a gyomrába került parazitától, míg a húsba fészket vájó légylárvák a helyiek számára mindennapos dolognak számítanak.

Sartore bőrébe is befúrta magát egy lárva, miután pedig elhagyta az esőerdőt, egy, a lábán található seb is egyre csak nőtt, mígnem felállították a diagnózist: a fotós szervezetét húsevő baktérium támadta meg, melynek térnyerését csak a sebészeti és a gyógyszeres kezelés együttesével lehetett megállítani.

Így lesz biztonságosabb az utazás

Akárhova utazol, elengedhetetlen, hogy biztosítást köss. Ha többet akarsz tudni róla, nézd meg a videót!

A helyiek elbeszélései szerint a vaddisznótámadások is gyakoriak a környéken, Sartore pedig úgy összegezte tapasztalatait, hogy a hely tökéletes kombinációja a börtönnek és a hajótörésnek. Mindemellett arra is felhívta a figyelmet, hogy igen nagy a szegénység is, a helyiek igen rossz körülmények között élnek. Bár az utazási irodák valószínűleg gondot fordítanak arra, hogy a túrázókat ne érjék hasonló negatív élmények, illetve a megfelelő ruházatra és rovartaszító készítmények használatára is felhívják a figyelmet, továbbra sem tanácsos ideutazniuk mindazoknak, akik a természet csodáit nyugodtabb körülmények között és kevésbé testközelből szeretnék megszemlélni.

Utaznál hasonló helyre?

• veszélyes
• dél-amerika
• bizarr hely
• kalandos úti cél
• világjáró
• Utazás