4 bűbájos, gyöngyszem falucska Magyarországon

Hiába a nagyvárosokban központosuló kulturális élet, a számtalan támogatás, melyből épületek tucatjai születnek újjá: csak a vidéki kis falvak képesek úgy megőrizni a múltat, ahogyan azt kell. Ráadásul Magyarország számtalan olyan apró kincset rejt, mely csupán arra vár, hogy felfedezzék. Ha kedvet kaptál egy kis kiránduláshoz, akkor itt az ideje, hogy a nagyvárosok helyett vidéki célpontokat válassz. Eláruljuk, mely falvakat nem érdemes semmiképp sem kihagyni!

Az egyik legősibb falu: Szalafő

Az Őrség, Magyarország egyik legszebb vidékének létrejötte közvetlenül követte a honfoglalást. A határ őrizetének védelmére, figyelésére szegődöttek családostul egy-egy dombra, dombhátra költöztek, majd a családok növekedésével néhány új ház is épült a már meglévők mellé. A gazdasági épületekkel együtt így sajátos kis telep jött létre: a szer. Szalafő is jellegzetes szeres település. Nevét a határában lévő folyóról, a régebben Szalának nevezett Zaláról kapta.

Nyolc dombra épült - ebben még Rómát is lepipálja -, egyszóval nyolc szerből áll, az ezredfordulón pedig 244-en lakták. A település szerkezete és képe bántatlanul megmaradt, így Szalafő Magyarország legarchaikusabb őrségi faluja.

Az összeolvadt falvak falva: Dörgicse

Dörgicsét a Balaton-felvidékről, a Bakony elődombjairól a Balatonhoz leereszkedő halászok alapították. Falujuknak nevet talán az akkor gyakori halfajtáról, a másként durbicsnak is nevezett dörgécséről adtak.
Ha egy községgel kapcsolatban lehet családfáról beszélni, akkor Dörgicse igen szép, ágas-bogas példánnyal büszkélkedhet. A háromszáz lelket sem számláló falu helyén a 13. századtól hat kis település alakult ki.

Ezek közül a három nagyobb - Szentpéter-Dörgicse, Boldogasszony-Dörgicse és Kisfalud-Dörgicse - olvasztotta magába egy-egy kisebb testvérét. Aztán az ezekből lett Felsődörgicse és Alsódörgicse egyesült, végül hozzájuk csatlakozott Kisdörgicse is. Az immár eggyé nőtt kis falu négy nevezetessége a három falurész három román kori templomának romja és persze körben mindenfelé a szőlő. Vagyis negyedikként, de nem utolsósorban a dörgicsei bor.

A Nemzeti Örökség része: Magyarpolány

Magyarpolány neve hazánk határain túl is ismert. Az itt élők az elsők egyikeként ismerték fel legfőbb értékük - maga a falu - megóvásának és közkinccsé tételének fontosságát. Neki is láttak, és a siker nem maradt el. Egykettőre felfigyelt rájuk az ország, így 1990-ben ez a terület a Nemzeti Örökség része lett. 1993-ra megérkezett a kontinens elismerése is: Magyarpolány megkapta a komoly rangot adó Europa Nostra-díjat.

Helyreállított és szépen karbantartott, eredeti állapotú házainak többségében laknak. Csak egyik fő büszkeségén, a Petőfi utcán majdnem száz ház élvez valamilyen védettséget. Kálváriadombjának híres műemlék-stációi az úgynevezett fájdalmas rózsafüzér stációit jelenítik meg festett fa barokk szoborcsoportok segítségével. Kálvária-templomát is e gondolatkörnek, a fájdalmas Szűznek szentelték. Ebben a környezetben rendezik meg minden év pünkösdjén a határokon túl is ismert Polányi Passiót.

Egy igazi gyöngyszem: Szántód

Már a legelső írásos emlék, a Tihanyi Apátság alapítólevele megemlékezik
Szántódról, mint az apátság birtokföldjéről, mégis az egyik legfiatalabb települése az országnak. Még tíz esztendeje sincs ugyanis, hogy népszavazások és némi huzavona után elvált Zamárditól. Ha a legkisebb cím nem is fenyegeti, attól még elég kicsi helység, az új évezredet 321 lélekkel köszöntötte. Tóparti része fürdőtelep és ősi révátkelőhely. Mondhatni, Tihany kapuja a délről, keletről érkezők számára.

A régi műút és az autópálya közötti részén, Szántód-pusztán több mint harminc jelentős épületből álló majorsági jellegű műemlékegyüttes maradt fenn. Ezek - többek között kúria, csárda, cselédház, magtár, borospince, kápolna, temető - zömében az 1700-as évekből származnak, melyeket a múlt előtti században kiegészítettek, és a mai formájukra alakítottak.

Helyreállításuk után - részben új funkciót kapva - az 1970-es évektől idegenforgalmi és kulturális központként működnek.
1995-ben a mind népszerűbb látványosságot - és létrehozóinak, működtetőinek munkáját - Europa Nostra-díjjal ismerték el.

Cikkünk Kaiser Ottó és Papp Márió Magyarország 1000 csodája című könyve alapján készült.

• hagyomány
• falu
• falusi turizmus
• pihenés itthon
• Utazás