A Balaton melyik része a legszebb? 4 olyan helyet mutatunk, aminek nincs párja

Volt, hogy két megyéhez tartozott. Volt, hogy négyhez. Ma három megye osztozik rajta. Holnap talán egy, bár azt majd régiónak fogják nevezni. Ám ez mindegy is a gyakorlatban: a Balaton besorolhatatlan volt és maradt, a Balaton felette áll a kicsinyes, formális kérdéseknek. A Balaton, az a Balaton. Ha minderről te is hasonlóképp vélekedsz, és szívesen felkeresnéd a jó öreg magyar tengert, a következő helyeket semmiképp se hagyd ki!

A legendás Rákóczi-fa otthona: Balatonkenese

Aki Budapest felől jön - vagy a fél világról szinte bárhonnan -, az Kenesénél éri el a Balatont. Már az Árpádok így lehettek ezzel, hisz a híres Tihanyi Alapítólevél is említi a települést. 1991-ben meg is ünnepelték saját millenniumukat.

Rákóczi sem tudta elkerülni: itt, a dombon kötötte egy fához a lovát, amikor kihirdette a nép akaratát. Innen a falu neve: akarattya. Ami csak látszólag zagyvaság, mert Balatonakarattya pár évtizede egyesült Balatonkenesével. A nagyfejedelemmel már más a helyzet. Ő valójában sosem járt erre, viszont a kurucok - igaz, hogy nélküle, de - itt vívták egyik legnagyobb dunántúli csatájukat. Aztán a legendás fa is kiszáradt, már csak a neve és hét és fél méteres körméretű kiszáradt törzse idézi a Rákóczi-legendát.

A művészetek központja: Balatonfüred

A hagyomány szerint Esterházy Antal gróf - aki mellesleg kuruc tábornok is volt, nem csak a környék birtokosa - számít az első fürdőzőnek a környéken. 1708-ban ő nyitotta meg a partközeli szénsavas források látogatóinak sorát. Aztán a víz - a parton feltörő és a parton hullámzó - híre és vonzása hét apró és jelentéktelen jobbágyfaluból létrehozta lassan a Keszthellyel vetekedő, Budára kacsintgató híres Füredet.

A reformkor delére itt működött a dunántúli Magyarország első kőszínháza, és innen indult a Balaton első gőzhajója is. A forradalom és szabadságharc végével múlt a politikai jelentősége, de nőtt a társadalmi szerepe. A 19. század végére készen állt az a Balatonfüred, mely méltán játszott vezető szerepet egy fél ország úri-polgári életében.

A levendula és a visszhang otthona: Tihany

Otthonteremtésre Tihanynál keresve sem találni alkalmasabb, már a természet által védettnek teremtett helyet. Tihany Óvár nevű dombján az egyik legnagyobb és legszebb ismert vaskori földvárat tárták fel, és a Kárpát-medencébe érkező magyaroknak is hamar fontos helyévé vált. Erről kultúránk, történelmünk - és egyáltalán: létünk - egyik alapvető dokumentuma, a híres Tihanyi Alapítólevél tanúskodik.

Az apátság altemploma az alapító király nyughelyéül is szolgál. Ami fölötte van, az az 1700-as évek elején 35 évig épült a szomszédban lerombolt vár köveiből. A tatárjárás után épített hevenyészett várat ugyanis hiába védték sikerrel a török és mindenki ellen, a Rákóczi-szabadságharc leverése után leromboltatta a császári udvar.

Rosszban a jó: e döntés nélkül nem születhetett volna meg ilyen formájában az apátsági templom, a barokk és az egyetemes magyar kultúra gyűjteményes remeke. Később is számtalan nagy képzőművész érezte kötelességének, hogy kivegye részét Tihany önmagához méltóvá tételében, illetve más alkotói ágak jelesei sem tudtak szabadulni a hely varázsától.

Aki nem tudott ide kerülni, legalább művét ajánlotta. Csokonai Tihany híres visszhangját meg is énekelte. Czuczor Gergely gyógyulni jött ide, Németh László és Illyés Gyula gyakorlatilag itt élt. Bár a faluban van szabadtéri néprajzi múzeum, mintha egész Tihany skanzen volna. Attól még igazi múzeum is akad benne, amennyi csak kell. Ha a természet értékei vonzanak, szintén nem fogsz csalatkozni: a Belső-tó, a Levendulás, a Csúcs-hegy vagy a Gejzírmező mind-mind természeti ritkaság.

Egy több száz éves falu: Balatonudvari

Cikkünk Kaiser Ottó és Papp Márió Magyarország 1000 csodája című könyve alapján készült. Kép: hu.wikipedia.org, Susulyka.