Ez a legfélelmetesebb tó Magyarországon: miért lett véres a vize?

A szegedi Vértó, melyet egykor Vöröskereszt-tónak is hívtak, nem véletlenül kapta nevét, nem lehet azonban pontosan tudni, a máig élő legendák közül melyiknek lehet köze az igazsághoz. Van, amelyik szerint gázgyári szennyvíz színezte meg a tó vizét olyan vörösre, hogy az vérre emlékeztetett, de olyan is akad, amelyik egy feltételezett vágóhidat okol, ahonnan gyakorlati értelemben is vér folyhatott a tóba.

A Budapest XI. kerületében található Feneketlen-tóhoz számos mendemonda kapcsolódik, legyen szó a mélyén talált kincsekről, vagy épp arról a legendáról, mely szerint vize egykor olyan gyorsan tört elő a föld alól, hogy a helyi munkások közül is odavesztek sokan, hátrahagyva szerszámaikat, melyek holttesteikkel együtt máig a mélyben nyugszanak. Ha többet szeretnél tudni a helyről és a legendák igazságtartalmáról, kattints ide!

A Fertő-tó egyik legfurcsább legendája szerint egykor városok és falvak álltak a helyén, azonban a környékbeliek által elkövetett bűnök miatt - többféle történet is létezik, de a gyilkosság mindegyiknél a középpontban áll - a tó megáradt, és elárasztotta azokat. A szóbeszéd szerint a helyiek sokáig hallani vélték a tó mélyén fekvő templomok harangjait.

A rudabányai bányatóhoz nem kapcsolódnak rejtélyes történetek, a félelmetes szó azonban illik rá, köszönhetően annak, hogy hazánk legmélyebb tavának tartják. A körülbelül háromszáz méter hosszú tó mélysége helyenként a hatvan métert is eléri. Ha még több képet néznél meg róla, kattints ide!

A Hévízi-tó gyógyhatásairól és kuriózum mivoltáról mindenki tud, arról azonban kevésbé, hogy, míg a tó átlagos mélysége kettő-öt méter, ott, ahol a forrásbarlangja található, a 38 és fél métert is eléri. Ezt jelöli a felszínen a Szent András-kereszt, a tó mélye azonban szomorúbb titkot is őriz: a ma Plózer István-barlangként is emlegetett forrásbarlangban emléktábla tiszteleg az 1977-ban itt elhunyt 29 éves búvár munkássága előtt. Ha megismernéd a teljes történetet, kattints ide!

A hansági Király-tó is egyedülálló történetet tudhat a magáénak, mely egykor Jókai Mórt is megihlette. A legenda szerint 1749-ben egy különös fiút, illetve lényt fogtak ki a halászok a tóból. Ő volt Hany Istók - István névre keresztelték, a ma már nem használt hany szó pedig mocsarat, lápot jelent -, a beszédképtelen, vad gyermek, aki árván maradt, és az itteni vízivilágban nevelkedett. Állítólag testét szőr borította, a bőre megvastagodott, ujjai között pedig kezdetleges úszóhártya jelent meg. A történet szerint a fiú végül megszökött az emberektől, és visszatért a mocsárba.