Több mint félezer ember hal meg benne évente Magyarországon: tehetsz ellene!

A világon évente 1 millió 200 ezer ember veszíti életét közlekedési balesetben, és 50 millióan szenvednek sérüléseket - Magyarországon a KSH adatai szerint csak a tavalyi évben több mint 15 ezer baleset történt, melyből több mint négyezer súlyos sérüléssel, 541 pedig halállal végződött.

Minden év november harmadik vasárnapjára esik a közlekedési balesetek áldozatainak világnapja - naptárba iktatásáról az angliai RoadPeace jótékonysági szervezet javaslata alapján 2005-ben, szavazás nélkül határozott az ENSZ -, mely az áldozatokra és családjaikra emlékezik. Mindemellett felhívja a figyelmet a számok komolyságára és súlyára is, csakúgy, mint a megelőzés kiemelkedő szerepére. Ma mi is ezt szeretnénk tenni.

Mi okozza a legtöbb balesetet?

Idén, 2013. januárja és október 31. között a magyar rendőrség adatai szerint 12 984 személyi sérüléssel járó közúti baleset történt a hazai közutakon. Ezen időszak alatt az ittasan okozott balesetek aránya az összes személysérüléses közúti baleseten belül 10,13%-ra csökkent, de sajnos még így is minden tizedik baleset ittas vezetésre vezethető vissza.

Az okok között első helyen nem meglepő módon a gyorshajtás áll - az esetek 28%-át ez teszi ki -, míg az elsőbbségi szabályok megsértése a balesetek 24%-át, a kanyarodási szabályok megszegése pedig 16%-át okozza.

Ha a járművek típusát vesszük figyelembe, elmondható, hogy a balesetek 57%-át személygépkocsi-vezetők okozzák, míg a tehergépkocsi-vezetők 9, a segédmotoros kerékpárosok 6, a motorkerékpárosok pedig 5%-át. A kerékpárosok a balesetek 14%-áért tehetők felelőssé.

A megelőzés kiemelkedő fontosságú

Az Európai Bizottság 2013 márciusi közleménye szerint Magyarországnál 12 uniós tagállam rendelkezik jobb mutatókkal, míg rosszabbakkal 14 tagállam. Magyarország 2003 és 2015 között hatályos közlekedéspolitikai koncepciója szerint azonban az a cél, hogy 2015 végére a személysérüléssel járó közúti balesetek, valamint a tragikus kimenetelű esetek száma 50%-kal csökkenjen.

Mindehhez azonban elengedhetetlen a járművek megfelelő műszaki állapota, az őszi-téli viszonyokhoz való alkalmazkodás, a körültekintő vezetés, a szabálykövető magatartás, nem utolsósorban pedig az egymásra való odafigyelés az utakon.

Ha már megtörtént a baj

Akkor sincs minden veszve, ha már megtörtént a baj, azonban kiemelkedő fontosságú az időben megtörténő segélyhívás, valamint az elsősegélynyújtás. Arról, hogy mit lehet tenni, amennyiben már megtörtént a baleset, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivőjét, Petróczi Tímea tűzoltó őrnagyot, valamint az Országos Mentőszolgálat szóvivőjét, Győrfi Pált kérdeztük.

- A katasztrófavédelmet melyik segélyhívószámon lehet elérni, illetve mit kell bediktálni?

Petróczi Tímea: - A 105-ös segélyhívón lehet elérni a megyei műveletirányító központjainkat. Ők fogadják a jelzéseket, és adnak közvetlenül utasítást a legközelebbi tűzoltó egységek riasztására, szükség esetén pedig intézkednek más erők, eszközök kirendeléséről is. Az adatok, melyeket feltétlenül meg kell adni, az alábbiak: a bejelentő neve és telefonszáma, a káreset leírása, helyszíne, valamint az esetleges sérültekre vagy életveszélyben lévőkre vonatkozó adatok.

- Pontosan mi a katasztrófavédelem feladata közlekedési baleset esetén?

Petróczi Tímea: - A jelzés fogadását követően a megyei műveletirányítás a helyszínhez legközelebbi tűzoltóságot és a jelzés alapján a megfelelő tűzoltó- és különleges gépjárműveket riasztja a jelzésben megadott helyszínre, valamint értesíti a társszerveket, a rendőrséget, a mentőket, a közútkezelőket. A tűzoltó gépjárművek felszerelése tartalmazza a műszaki mentéshez szükséges alapvető eszközöket - hidraulikus feszítő-vágó, gyorsdaraboló, pneumatikus emelőpárna -, azonban a közlekedési baleset fajtája, összetettsége alapján szükség lehet a különleges járművekre is, mint például daru, műszaki mentő.

Az elsődleges feladat mindig az életmentés. A helyszínre érkező tűzoltók gyors és szakszerű felderítés után biztosítják vagy lezárják a helyszínt, elhárítják az esetleges tűzveszélyt, áramtalanítják a gépjárműveket, megszüntetik az üzemanyagfolyást. Személymentés során speciális eszközökkel kimentik a járműbe szorult sérülteket, illetve az eset jellegéből fakadóan állat- és tárgymentést hajtanak végre. Az életmentést követően megakadályozzák a további károkat, közreműködnek a forgalmi akadály megszüntetésében, illetve elhárítják a további veszélyhelyzetet okozó körülményeket.

- Ha tanúi leszünk egy balesetnek, mit kell tennünk?

Győrfi Pál: - Először is fontos, hogy felmérjük a helyzetet, és vigyázzunk saját épségünkre, az úgynevezett veszélyzónára ugyanis az emberek irracionális viselkedése is jellemző, amivel fokozhatják a bajt. Nem kell a saját életünk árán megmenteni másokét, fel kell mérni, melyek a legbiztonságosabb megoldások. Az egyik legfontosabb feladat megvizsgálni, vannak-e személyi sérültek, és fontos, hogy ne csak azokkal foglalkozzunk, akik hangosak, esetleg jajgatnak, lehet, hogy egy csendes, esetleg eszméletlen sérült sokkal nagyobb bajban van. A helyzet felmérése után a legfontosabb a segélyhívás. A mentők megérkezéséig nyújtott elsősegélyt a legsúlyosabb sérültekkel kell kezdeni.

- Ártunk vagy segítünk azzal, ha elsősegélyt nyújtunk az áldozatoknak, úgy, hogy esetleg már régebbiek az ismereteink?

Győrfi Pál: - Ma Magyarországon az elsősegély-nyújtási hajlandóság alacsony szinten áll, ami részben az ismeretek hiányának vagy azok elfelejtésének, emellett azonban a bátorság hiányának is köszönhető. Fontos lenne már egészen kisgyermekkortól kialakítani az ennek fontosságát hangsúlyozó szemléletet, szerencsére mostanra az elsősegélynyújtás a Nemzeti Alaptantervbe is bekerült. Visszatérve a kérdésre, mindenképp fontos segítséget nyújtani, nem kell félni, hogy árt vele az ember, a kockázat eltörpül amellett, hogy mindez életet is menthet. A legrosszabb az, ha nem teszünk semmit.

- Ha magunk is sérültek vagyunk, mit tegyünk?

Győrfi Pál: - Ha sérülést tapasztalunk magunkon, az, hogy mit tegyünk, attól is függ, az pontosan milyen jellegű. Ha azt gondoljuk, valamink eltört, fontos, hogy ne mozgassuk, ne próbálgassuk. Ha vérzést tapasztalunk, próbáljuk nyomva tartani a sebet, így csökkenthetjük előbbi mértékét. Ha például a kéz vérzik, érdemes azt a magasba tartani, így is mérsékelni lehet a vérveszteséget.

- Mi a mentők feladata ilyen helyzetben?

Győrfi Pál: - Fontos kiemelni, hogy Magyarországon sok más országtól különbözően a mentők feladata nemcsak a kórházba szállítás, de a helyszínen is kórházi szintű ellátást biztosítanak, például intubálnak, újraélesztenek, infúziót kötnek be. Több különféle mentőegység is létezik, a motoros mentőtől a rohamkocsin keresztül a mentőhelikopterig, egy közlekedési balesetnél sokszor többfélét is be kell vetni.

A helyszínre érkezéshez azonban időre van szükség - az esetek 78%-ában sikerül ezt 15 percen belül megvalósítani -, ezért is nagyon fontos az elsősegélynyújtás. Ami pedig legalább ilyen lényeges, az a mentőszolgálat szerint is a megelőzés.

Vigyázzunk magunkra és egymásra is!

• megelőzés
• interjú
• baleset
• busz
• közlekedés
• utazási hírek
• győrfi pál
• világnap
• Utazás