Körbeéred őket?

A kormeghatározás hagyományos és modern módszerei, a korona és a törzs méretének összehasonlítása és utóbbi szondázása nélkül is érezni, ha egy matuzsálem évszázadokról tudna mesélni.

A következő, varázslatos atmoszférát árasztó fák lombjai alatt generációk éltek és haltak, míg méltóságteljes koronájuk fölött századok röpültek el. Nézd meg őket, amíg teheted!

Az ország legöregebb fája: Árpád-fa, Hédervár

Az eddig ismert legöregebb magyar fa, a híres zsennyei ezeréves tölgy közelmúltban megtörtént pusztulása óta a legidősebbnek járó tisztelet az Árpád-fát illeti, mely a Nagy-Duna és a Mosoni-Duna ölelésében fekvő Héderváron magasodik.

A gótikus eredetű Boldogasszony-kápolna mellett található, hédervári tölgynek is nevezett fa korát a kutatók 700-800 évre becsülik, a népi mendemondák szerint pedig nevét is onnan kapta, hogy Árpád vezér megpihent alatta, valamint haditanácsot ült, mikor a pozsonyi csata felé tartott.

Úgy tartják, a fa törzsén is ma is látszik a fék nyoma, mellyel Árpád a lovát a fához kötötte. A hét méter törzskerületű, két méter átmérőjű, valamint 17 méter magas fa 2007 áprilisában egy vihar következtében súlyosan megsérült, azonban a szakemberek munkájának köszönhetően sikerült megmenteni, a korhadt részeket ugyanis eltávolították, az ép felületeket lekezelték, emellett kötelekkel és gerendákkal támasztották ki az ágakat.

Az évszázadokat magányosan átvészelő kocsányos tölgy - azt, hogy mindig is önállóan, nem pedig erdőben állt, a földközeli elágazás jelzi - környezetének különös hangulatához járul hozzá az is, hogy alatta nyugszik az egykori magyar miniszterelnök, Khuen-Héderváry Károly és családja.

A 400 éves csoda: Rákóczi-hárs, Süttő

A Komárom-Esztergom megyei, Duna-menti, ősi település, Süttő ad otthont a híres Rákóczi-fának, mely egyike hazánk legöregebb és legnagyobb kislevelű hársainak. A védett fa mintegy 400-420 éves, törzsének magassága 1,6 méter, kerülete hat méter, csodás lombjának átmérője pedig a 20-25 métert is eléri. Nevét az Árpád-fához hasonlóan onnan kapta, hogy neves történelmi alak pihent meg alatta, nevezetesen Rákóczi fejedelem, mikor a Duna mentén utazott.

A fát, mely még mindig kiváló egészségi állapotnak örvend, a 10-es számú főút mellett található parkban csodálhatod meg, mely egyúttal a világháborúk áldozatai emlékére emelt, angyalt ábrázoló szobornak is otthont ad, illetve fenyőknek, melyek száma az első világháború süttői áldozatainak számával egyezik meg.

A hársfát a helyiek nagy becsben tartják, amellett ugyanis, hogy esztétikai és természeti értéket képvisel, csökkenti a zajt, és tisztítja a levegőt is.

A fővárosi matuzsálem: krími hárs, Pesthidegkút

Bár országos viszonylatban csak egyike a legidősebbeknek, Budapest legöregebb fájának egyértelműen a pesthidegkúti hársat tartják a dendrológus szakértők, mely 1980 óta fővárosi védelem alatt áll. A Budapesttel 1950-ben egyesített, második kerületi Pesthidegkút a hárshoz hasonlóan maga is középkori eredetű.

A Gazda utca 45. szám alatt álló fa korát a szakemberek körülbelül 500 évre becsülik, és úgy tartják, amellett, hogy a főváros és környéke több száz éves történetének élő tanúja, egyben az ősi budai erdők fáinak egyik utolsó megmaradt példánya is.

A Nóra utca felől különösen szép látványt nyújtó fa egyúttal hatalmas méreteivel is rabul ejti az arra járókat, törzsátmérője ugyanis meghaladja a két métert, lombkoronájának átmérője pedig közel 30 méter.

Bár a 21. század környezeti hatásai és a levegőszennyezés nem tesznek jót a matuzsálemnek, kortársaihoz képest állapota igen jónak mondható.

• természeti csoda
• hazai kirándulóhely
• magyar csodák
• Utazás