A helyiek ötödik évszaknak is nevezik a kölni karnevált, amit Rajna-parti népünnepélynek is hívnak. Idén február 20-a és február 26-a közé esik, első napja a nők farsangja, és egészen hamvazószerdáig tart. Közben mindenki: gyerekek, idősek egyaránt beöltöznek.
Már az ókori germán törzsek is ünnepelték a tavasz közeledtét, jelképesen elűzték a tél szellemét, amit később a keresztény vallásban átvettek. Például a húsvét előtti böjtölés időszaka is karneválokhoz kapcsolódik - carne vale azt jelenti, hogy a búcsúzás a hústól.
A kölni karnevál története
Míg a középkorban a helyi maskarás bálok sokszor eldurvultak, a 18. századra már átalakultak, és olyan elegáns maszkokat, ruhákat vettek fel az emberek, mint a velencei karneválban. A városban még a francia forradalom idején is megtarthatták a felvonulásaikat, a poroszok rövid uralma alatti szigorban is ünnepeltek. Később a kölni karnevál egyre organizáltabban kezdett működni, különböző eseményekkel tarkították, mint a karnevál hősének a megválasztása, aki ma már a karneváli herceg titulust viseli. 1823-ban létrehozták a karneváli bizottságot, és megtartották az első farsanghétfőt, amin ünnepélyes keretek között beiktatták a karneváli hőst, aki mellé azóta már a karneváli szüzet és a parasztot is megválasztják. A hatalmas felvonulás hét napon keresztül éjjel-nappal tart, első napját nők farsangjának hívják, ekkor a hagyomány szerint az „őrült nők” levágják a férfiak nyakkendőjét - képeken az elképesztő, színes forgatag.

A herceg átveszi a város kulcsát a polgármestertől, és a régi piacon nyitják meg a karnevált. Németország negyedik legnagyobb városába nem csak a határokon belül, hanem a világ minden tájáról érkeznek a kíváncsi látogatók. Körülbelül egymillióan utaznak ide.

Komikus ceremoniális üléseket és vicces előadásokat lehet figyelemmel végigkísérni. A zenés műsorok hagyománya Willi Ostermann és Grete Fluss dalainak köszönhető, akik a 20. század elején világhírűvé tették az utcai karnevált.

A karneválozókat két csoportra lehet osztani, az egyikük tradicionálisan a hadsereg karikatúrájaként öltözik be, ez látható a képen.
Fotó: ullstein bild Dtl / Getty Images Hungary

A karneválozók másik része szintén egyforma maskarát visel, de ők különböző karneváltémájú programokkal rukkolnak elő - pont úgy, ahogy régen.

A felvonultatott alkotásokkal eltérő társadalmi, politikai problémát mutatnak be, mint a karneváli kocsin megjelenő dolgozó nyugdíjasok groteszk képe.

A mai napig tartják a tradíciókat, különböző bandák lépnek fel, hagyományos táncokkal parádéznak a felvonuláson, amikkel bemutatják a katonák szigorú életét, ez a Stippeföttchen-Tanz.

Körülbelül 160 karneváli társulatot tartanak számon, mindnek saját, egyedi szokásai vannak. Már más városokban is tart a műsorokkal, bálokkal és parádéval fűszerezett időszak. A képet Düsseldorfban készítették, ahol Angela Merkel-imitátorok látszódnak.

1902-től kezdve már díszőrség kísérte a tömeget, később már a karneváli herceg külön kíséretet kapott.
Fotó: Gina Wetzler / Getty Images Hungary

A parádén hagyományosan kalóznak, bohócnak vagy cowboynak öltöznek be, de határ a csillagos ég.
Fotó: Volker Hartmann / Getty Images Hungary

A legötletesebb jelmezeket külön díjazzák is. Nagy megtisztelés a világ egyik legnagyobb hagyományőrző ünnepélyén díjat nyerni.

A rózsák hétfője csúcspont, több mint egymillióan követik a felvonulást ami a Chlodwig tértől a Mohren utcáig tart, miközben cukorkákat és ajándékokat szórnak a nézelődőknek.

A szétszórt cukorkákat és kis ajándékokat mindenki a maga módján gyűjti össze - a képen ötletes megoldása látható annak, hogyan lehet a legtöbbet szerezni belőlük.
(Képek forrása: Getty Images Hungary)