5 magyar falu, ami mára teljesen kihalt: szomorú véget ért a történetük

Az országot járva nem csak virágzó turisztikai gyöngyszemekkel találkozhat az ember, sokszor az erdők mélyén, lakatlan, már-már járhatatlan területeken bukkanhat régi korok emlékeire. Az elhagyott, kihalt falvak romjai olykor különleges, pezsgő múltról mesélnek.

Az elnéptelenedés oka ráadásul nem mindig radikális változásokban rejlik. Míg például a holtak falvának is nevezett Derenk területén Horthy Miklós kormányzó álmodott meg egy vadászparadicsomot, és emiatt költöztették el a lakosságot, Iharkút sorsát pedig egy bauxitbánya megnyitása pecsételte meg, másoknál a folyamat jóval lassabb volt, és kevésbé drasztikus, mégis a végzetet jelentette a települések számára.

Kihalt magyar falvak

Vágotpuszta a Mecsekben

Vágotpuszta a Mecsek elhagyott falva, amely ma a turistautak sokasága miatt kedvelt kirándulóhely. A magasan fekvő település mindig aprócska volt, csupán néhány házból állt. Múltja 1790 környékéig nyúlik vissza, amikor egy csárdát nyitottak a területen, melynek környékére több család is beköltözött idővel.

A 20. században a lakói csendben elhagyták, ám a történelem folyamán még egy fontos szerepet kapott: az 1956-os forradalom leverését követően egy tovább harcoló, még hetekig kitartó mecseki csoport gyülekezőhelyeként tartották számon. Ma már csak a turisták látogatják, néhány jó állapotú háza, harangtornya kedvelt fotótéma, hivatalosan Mánfához tartozik.

Révfalu, az Ormánság kihalt falva

A Baranya megyei Révfalu Drávakeresztúr közigazgatási területéhez tartozik, ám egykor önálló, szép falu lehetett. A településről az 1700-as évekből vannak az első írásos források, ám feltehetően már a török kor előtt lakott volt, javarészt horvátok élhettek a környéken, később nemesi birtok lehetett.

Elszigetelt elhelyezkedése miatt lakói a 20. század során lassan elhagyták a falut, elköltöztek, noha 1960-ban még több mint 250-en éltek itt. Az ormánsági térség kilátástalan helyzete itt is tetten érhető volt, végül központilag is igyekeztek felszámolni az itteni putrikat. Mára már csak üdülőfaluként működik, kirándulók, elvonulni vágyók és a Dráva szerelmesei látogatják főleg.

Somogyszentimre a Zselic szomszédságában

A Zselic oldalában megbújó Somogyszentimrét először írásos oklevelek az 1300-as évek legvégén elmítették, de egy ősi földvár nyomvonala is tanúskodik arról, hogy a terület régóta lakott volt. Az egykori falu templomának védőszentje a településnévben szereplő Szent Imre volt. Mintagazdasága sokáig híresnek számított a régióban, rengeteget eladtak húsárukból a vásárokban. 

A 70-es években azonban megindult az elvándorlás a településről, és lassan teljesen elhagyták a lakók a házakat. 2016-ra teljesen kihalt a falu, amikor az utolsó lakója is elhunyt. A területet felvásárolta egy magánszemély, aki úgy döntött, lebontja a romos épületeket. Ma már csak egy kőkereszt árulkodik a múltról a növényzettel benőtt temetőjében. A környéket viszont ma is előszeretettel látogatják a kirándulók, a felduzzasztott Bárdi-patak halastava nyugodt, csendes hely.

Gyertyánvölgy a Bükkben

A bükki Hór-völgy a túrázók kedvelt célpontja, ami nem csoda: igézően szép vidéket ölel fel. A Répáshuta külterületéhez tartozó Gyertyánvölgy az idők során teljesen elnéptelenedett, már csak régi temetője és egy szabadtéri kiállítás tanúskodik múltjáról. Az üveghuták munkásai lakták egykor a vidéket több környékbeli faluval együtt: érdekesség, hogy itt működött a Bükk utolsó hutája, egészen 1897-ig, a Schusselka Gusztáv kezében levő üzem csődjéig. 

Ezt követően lassú elnéptelenedésnek indult a falu, az elhagyatott temető utolsó síremléke 1926-ból származik. Ma már a túrázóktól hangos a vidék, még az egykori üveghutába is bepillantást nyerhetnek az érkezők.

Zelemér templomromja

Hajdúböszörmény területéhez tartozik az egykori Zelemér, amelynek Árpád-kori temploma egy kunhalomra épült meg. E dombok pontos funkciója nem ismert, a feltételezések szerint egykor temetkezőhelyként vagy határhalomként funkcionálhattak.

A zeleméri Csonkatorony a középkorban itt álló falu utolsó emléke, a templom egyetlen megmaradt toronyfala. A település végét a török hódítások jelentették: bár az első feldúlást követően az elmenekült lakosság visszaköltözött, és újjáépítette a falut, 1594-ben a tatár pusztítást már nem élte túl, a falu elnéptelenedett.

Így néz ki ma a Kis-Moszkva

A hajdanán virágzó helyek mára már elhagyatottan állnak, lassan az enyészeté lesznek.

(Képek: Indafotó/imre_hegyaljai11, kerdohil, lászló lovag, Wikipédia/Zerind.)

• kihalás
• elhagyatott hely
• elhagyott
• falu
• falusi turizmus
• hazai kirándulóhely
• Utazás