Több száz magyar faluban ilyen reménytelen a helyzet: törpetelepülések kihalóban

A Központi Statisztikai Hivatal 2016-os adatai szerint 414 olyan törpefalu létezik Magyarországon, melynek lakossága kevesebb, mint kétszáz fő. Ebből 153 községben száznál is kevesebben élnek. Ez az összesen 3155 település több mint 13%-át teszi ki, azonban a lakosságnak csak csekély része, 0,5%-a él ezeken a helyeken.  

Miért sodródik lassan a kihalás szélére több mint négyszáz magyar falu? Milyen az élet a legapróbb településeken? És mi mentheti meg őket a szellemfaluvá válástól? Elmondjuk, mit mutatnak a statisztikák.

Így élnek a törpefalvakban

Aprócska, haldokló településekkel a legsűrűbben Baranya megye zsúfolt, ahol lassan eléri a százat a törpefalvak száma. Nem sokkal marad el emögött Zala megye, ahol szintén több mint 80 település van végveszélyben. A legkisebb falu ma Magyarországon, a 2016-os adatok szerint a kilencfős Iborfia szintén Zalában terül el.

A legjellemzőbb, hogy a kicsike falvak hegyes, dombos vidéken helyezkednek el. Itt például az Abcúg.hu készítette térképen látszik, hogy csak egyetlen alföldi falu akad a cikkükben vizsgált 60 minifalu között. Ennek hátterében az állhat, hogy a sík vidékeken történelmi okokból nagyobb települések jönnek létre.  Tíznél is kevesebb minifalu van azonban Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Pest és Tolna megye határain belül.

A kicsike települések jelentős része zsákfalu. Ez azt jelenti, hogy ugyan visz oda út, de csak befelé, áthaladó forgalom éppen ezért nincsen. Ennek köszönhetően ezek a falvak egy városi ember számára elképesztően csendesek, ám ez azzal is jár, hogy nagyon kieső helyen vannak. A legtöbb helyen például nincs vasúti közlekedés, elvétve akad bicikliút, és a közutak állapota sem jó. A falvakban főleg busszal vagy saját autóval közlekednek.

Mivel munkát szinte lehetetlen itt találni, akik dolgoznak, ingáznak vagy helyben vállalkoznak. A falvakban azonban csak a lakóknak mintegy harmada keres, a lakosság nagyobbik része nyugdíjas.

A törpefalvak életkorok szerinti összetétele a fő felelőse annak, hogy a településeket a kihalás veszélye fenyegeti. A családosok mindenhol fogynak, lassan körülbelül minden harmadik ember egyedül él. 1970-es évekhez képest a gyerekek száma mára 86%-kal esett vissza. Előfordulnak olyan falvak, ahol évtizedek óta egyetlen gyermek sem született, így a települések átlagos életkora is jóval magasabb az országos átlaghoz képest.

Egyre több az üres ház

A lakosság elöregedésével és csökkenésével együtt jár, hogy egyre több az üres ház. Az ingatlanok túlnyomó többsége régi, sok helyen évek óta nem adtak át új otthont. A már meglévő épületekre nehéz vevőt találni, ha mégis sikerül őket eladni, gyakori, hogy csak időszakos használatra vásárolják meg  házakat. Ez jól megmutatja, mi jelenthet reményt a törpefalvak számára: a csend, a nyugalom és a festői környezet vonzó a turisták számára.

A KSH adatai szerint sokkal jobban élnek azokban a falvakban, amelyek turisztikai szempontból vonzóak, és rendelkeznek éttermekkel, szálláshelyekkel, melyek a helyieknek munkát és megélhetést adnak. Az üdülőfalvak főként magyar vendégeket vonzanak, ám gyakran ez is elég ahhoz, hogy a településeket életben tartsa. Szomorú azonban, hogy nem minden kihalófélben lévő falu van olyan szerencsés helyzetben, hogy erre alkalmas legyen.

Üdülőfalvak 50-nél kevesebb lakóval

Mutatunk három csodaszép falut, ahol már kevesebb mint 50 a lakosok száma, így ezek a csodálatos helyek is a kihalás szélére sodródtak. 

A képek forrása: indafoto.hu / olzsi, Gomba68.

• pihenés itthon
• falu
• falusi turizmus
• szegénység
• öregedés
• elhagyatott hely
• központi statisztikai hivatal
• ksh statisztika
• Utazás