Ahol kettéhasadt a föld

A Közel-Kelettől Dél-Afrikáig ma is táguló, hatalmas törés hasítja végig Földünk kérgét.

Ez a Kelet-afrikai árok, mely a kőzetlemezek távolodásának köszönheti létét, nem utolsósorban pedig rendkívül gazdag élővilágát és világszerte egyedülálló, bizarr természeti formáit.

A bolygó legnagyobb hasadéka

Bolygónk felszínének legnagyobb összefüggő törésvonalán található a Föld legmélyebb szárazföldi pontja és a legmagasabb vulkanikus hegycsúcsok közül is néhány. E törésvonal mentén nyílik tengeri átjáró Európa és a Közel-Kelet között.

Ez a hihetetlen méretű hasadékvölgy, a Kelet-afrikai árokrendszer helyenként a száz kilométeres szélességet is eléri, falai pedig 450-800 méteres mélységbe zuhannak alá a fennsíkokról.

Az északon Szíriától, délen egészen Mozambikig húzódó árokrendszer húsz országot szel át, hossza 6750 kilométer. Jól szemlélteti, mi történik, amikor a földkéreg lemezei - az egyik az arab félszigettel és Kelet-Afrikával, a másik az afrikai kontinens többi részével - szétválnak a felszín alatt: a szüntelen mozgás az árok mentén egyre szélesebbé teszi a tavakat és folyókat, illetve mélyebbé a vízmosásokat. Idővel a tenger vize benyomul majd erre a területre, és Kelet-Afrikát leválasztja a kontinens másik feléről.

Lélegzetelállító tájak, sosem látott élőlények

A hasadékvölgy kifejezés félrevezető, hiszen a nagy árok számos hegyet és magasföldet is magában foglal, sőt, Etiópia déli részén két ágra szakad, majd a tanzániai-ugandai határon fekvő Viktória-tónál újraegyesül.

A Viktória-tavon kívül az árok mentén több tó is húzódik, többek között a Malawi- és a Tanganyika-tó, melyek csodálatosan szemléltetik az evolúció folyamatát. E tavak vizeiben több száz olyan ősi életforma található meg, mely sehol máshol a világon nincs jelen. Ez az utóbbi két tóra különösen igaz: ezek több mint kétmillió évesek, keskenyebbek és mélyebbek, a fajok pedig elszigetelten fejlődtek.

A hírhedt vörös tótól a sómezőkig

A hasadék a világ talán legváltozatosabb természeti formáinak ad otthon, közöttük vulkáni lapályoknak, izzó tavaknak és végeláthatatlan sómezőknek. A tanzániai Ngorongoro egykor aktív tűzhányóját ma egy körülbelül húsz kilométer átmérőjű és hatszáz méter mély kráter jelzi, mely számtalan állatnak, közöttük temérdek madárfajnak ad otthont, hisz itt az apály idején is számíthatnak a sós tóra és a forrásokra.

A tanzániai Nátron-tó, melynek vizét az év bizonyos szakában elszaporodó algák festik vörösre, a Kelet-afrikai árokrendszer egyik legnépszerűbb látványossága, egyúttal a világ talán legrejtélyesebb látványa. A tó felszínére töménytelen mennyiségű nátrium-karbonát bugyborékol fel a Föld gyomrából. A gejzírekből feltörő nátron táblákba kristályosodik, és ezek mint apró jéghegyek úsznak a víz tükrén.

Az árokrendszer jellegzetes tájait képezik a hatalmas sómezők is, melyek az egykor a térséget elárasztó hatalmas tenger visszahúzódása után maradtak vissza. A Danakil-mélyföld hófehéren ragyog ezektől a sótömböktől, melyek rendkívül fontos árucikknek számítanak egy olyan vidéken, ahol a szervezet sótartalma gyorsan csökken, és ahol a terméketlen talajon lehetetlen bármit is termelni.

Ahol megszületett az ember

Mivel a földkéreg általában a bolygó belsejének forró pontjai mentén csúszik el - ahol a folyékony magmát a hőmérsékleti és sűrűségbeli különbségek a felszín felé lökik a törések mentén -, ezen a tájon is mindennaposak a vulkáni tevékenységek, és itt is számos hatalmas, lenyűgöző vulkán található.

Ezeknek köszönheti létét a már említett Ngorongoro beomlott krátere mellett a Serengeti-síkság is, mely szintén számos állatnak nyújt menedéket. A vadon élő állatok e két paradicsoma közé ékelődik az Olduvai-szurdok, mely több mint száz méter mély, és csaknem 15 kilométer hosszú.

Falain nemcsak a földtörténeti korok különféle rétegei tárulnak fel, de megkövesedett csontok és tárgyi leletek sokasága is, ami az egyik legkedveltebb régészeti lelőhellyé avatja a térséget. Itt bukkantak rá többek között a Homo erectus és elődjének első, szinte teljesen ép koponyáira, de ezen kívül is több mint ötven emberszabású lény koponyája került itt elő, mely leletek azt sejtetik, hogy Afrikának ezen a táján született meg az ember.

Amikor a törés teljesen szétnyílik

A Kelet-afrikai árok sok minden egyszerre: az emberiség legrégebbi bölcsője, az állatvilág biztos menedéke és lenyűgöző, páratlan vidék. E Földünk felszínén található legnagyobb törés legfeltűnőbb jellegzetessége, hogy állandó mozgásban, változásban van, és ennek következtében a víz egyre nagyobb mértékben hódítja meg területét.

Idővel a törés teljesen szétnyílik majd: ekkor Kelet-Afrika egyszer és mindenkorra leválik a kontinensről, hogy világrésznyi szigetet alkosson egy új, hatalmas óceánban.

Cikkünk a Reader's Digest Kiadó Különös helyek, elbűvölő tájak című könyve alapján készült.

• természeti csoda
• afrika
• kalandos úti cél
• világjáró
• Utazás