Káprázatos fotókon a vörösen izzó város

A Jordániában található világhírű romváros, Petra az UNESCO Világörökség helyszíneinek egyik legkiemelkedőbb példája. A vöröslő, kőbe vájt város elhelyezkedése és szemet gyönyörködtető látványa miatt is világhírű úti cél, amit tízezrek keresnek fel minden évben.

Évezredes időutazás

Petra a világ egyik leghíresebb és leglátványosabb régészeti lelőhelye, ahol az ősi keleti hagyományok az ógörög építészettel keverednek.

A Vörös- és a Holt-tenger között elterülő, félig épített, félig sziklába vájt Petra fontos kereszteződést jelentett Arábia, Egyiptom és Szíria-Fönícia között.

Petrát az i. e. 6. század körül egy szemita népcsoport, a nabataeusok alapították, akik egy Szíriáig terjedő kereskedőbirodalom alapjait fektették ezzel le. I. u. 106-ban Traianus római császár az arábiai provincia részeként annektálta a Nabateai Királyságot. A Petrát sújtó számos földrengés a város lassú hanyatlását idézte elő, amit az sem tudott megállítani, hogy érsekséggé nevezték ki. 636-ban muszlim arabok vették be a várost, azonban a település távol maradt a Mekkába vezető zarándokúttól.

A 12. században a keresztesek építettek itt erődöt, és Petra visszanyerte ókori pompáját, de a lovagok hamar visszavonultak, és a korai 19. századig, a svájci felfedező, Burckhardt látogatásáig a helyi népekre hagyták a települést.

Sziklába vájt város

Petra a modern Amman városától délre, a hegyekkel tarkított Vádi-el-Araba-sivatag szélén fekszik, a megszálló csapatok ellen egykor némi természetes védelmet nyújtó, hatalmas mészkőhegyekkel körülvéve. Évszázadokig itt volt a Földközi-tenger, a Közel-Kelet, Afrika és India között fűszereket szállító tevekaravánok fő találkozópontja.

Petra egyik leghíresebb látnivalója az impozáns, 40 méter magas, félkész szoborként a hegyoldal sziklájába vájt homlokzat, a Khazne Firaun, más néven a fáraó kincsesháza. A Khazne az egyetlen épület Petrában, mely nélkülöz minden nabateai elemet, és kizárólag Alexandriához és az ógörög művészeti hagyományokhoz kapcsolódik.

Misztikus királysírok

A lenyűgöző homlokzat mögött egy hatalmas, négyzet alaprajzú termet vájtak ki a sziklából. A petrai sírokra jellemzően a terem belső kialakításának egyszerűségével szemben a külső megmunkálás összetett és bonyolult.

A Khaznétől északra fekszik Dzsebel-Khubtha hatalmas tömbje. Itt három nagyméretű királysírt vájtak a király falaként ismert sziklafalba: az Urna-, a Korinthoszi- és a szikla rendkívüli hatása miatt Selyemsírként is ismert Palotasírt. Petra továbbá jelentős római relikviákat is rejt, közöttük az 1. században emelt színházat: a csaknem teljesen a sziklába vájt építmény több mint nyolcezer néző befogadására volt képes.

A bejárat is maga a csoda

Petra főbejáratához az út a Musza-folyó által formált szurdokon, a Siken keresztül vezet. A folyót a nabateaiak gáttal torlaszolták el, és csatornába terelték, hogy a városba ivóvizet vezessenek. A meredek, függőleges, mindkét oldalon több száz méter magasba törő falak között kanyargó Sik széltében alig több mint öt méterre szűkül. A Khazne, a kincsesház, a szurdok végén áll.

• város
• világörökség
• romváros
• világjáró
• szikla
• Utazás