Itt égették meg az egyik utolsó magyar boszorkányt

Ha úgy érzed, hazánk legnépszerűbb kirándulóhelyeit már mind bejártad, íme, néhány kevésbé ismert, de legalább olyan értékes, titkokkal teli csoda, melyet egy délután alatt is könnyedén felfedezhetsz.

Itt égették meg az utolsó sárréti boszorkányt: Szeghalom

Víz áztatta hely volt sokáig - mint a neve is mutatja - Békés megyében Sárrét vidéke. Települései a környék apró kiemelkedéseire, száraz területeire épültek, lakóinak évszázadokon át a Sárrét nyújtott megélhetést és menedéket.
Szeghalom lakói is így élték végig a századokat. A települést már Anonymus könyve is említette, azaz jelentős hely lehetett az Árpádok korában is. A 15. század végén pedig már mezővárosi kiváltságot kapott.

A török hódoltság századait a szeghalmiak is a Sárrét vízivilágába húzódva élték túl, majd 1711-ben hazaköltöztek a falujukba. A hosszú ideig tartó lakatlanság miatt Szeghalmon minden nevezetes épület barokk és klasszicista stílusú.

Az 1780 és 1794 között épített református templom barokk. A mellette álló lelkészlak, melynek 1933-tól 1945-ig Tildy Zoltán volt szeghalmi lelkészként a lakója, a 19. század elején épült, klasszicista stílusban. A kántor házát ugyancsak klasszicista stílusban emelték 1830-ban, és ekkortájt épült a presbitérium székhelye és a magtár is.

Ez utóbbinak falán adja hírül a nevezetes emléktábla, hogy az előtte lévő téren égették meg 1724-ben Sárréten az utolsó boszorkányt, Kósa Andrásné Török Máriát, aki egyben az egyik utolsó halálra ítélt magyar boszorkány is volt. Sokat nem tudni róla, annyi azonban bizonyos, hogy az ő tiszteletére rendezik meg minden évben a Sárréti Boszorkány Fesztivált.

Titokzatos középkori remetebarlang: Mátraverebély

Mátraverebély határában, a Szent László-hasadékvölgyben található egy forrás, melyet Szentkútnak neveznek. Híres búcsújáró hely ez, melynek kegytemplomát ma is a ferences rend szerzetesei gondozzák.

A patak fölött, a homokkő hegyoldalban évszázadok óta remetebarlang rejtőzik. Egy része középkori, a hagyomány szerint nem sokkal a tartárjárás előtt vájták ki a sziklából, más helyiségei a 18. században készültek.

Az összesen tíz helyiségből álló teremegyüttesben két kápolna volt, a többi a Szent Antal-rendi remeték lakásául szolgált. Mátraverebély plébániatemploma is azok közé az épületek közé tartozik, melyeken minden kor változtatott - hol rombolt, hol javított - valamit. Az első plébániát 1210 körül építették. A Nagyboldogasszony-plébániát egy barokk stílusú átépítés, valamint a szakszerű műemléki feltárás és helyreállítás alakította mai formájára.

14 gyönyörű hegyvidéki kirándulóhely itthon

A templom, amit egy földrengés pusztított el: Zsámbék

A Zsámbék határában egykor álló szép premontrei apátsági templomot 1763-ben döntötte romba a földrengés - azóta csodálhatják meg a kirándulók a különös hangulatú romokat. A romokat 1889-ben Möller István konzerválta: megerősítette, és jelezte, milyen lehetett az épületnek egyik vagy másik része, ahol az építészeti hangsúly valamely elpusztult tagozat visszaállítását kívánta.

A későbbi szakemberek további részleteket tisztáztak az épülettel kapcsolatban. Megtalálták egy kis, egyhajós templom alapjait a régi belsejében és egy sírt, minden bizonnyal a templom alapítójáét, a kis épület közepén. Ez az első templom 1200 körül épülhetett, és aligha állt sokáig, ugyanis hamarosan a helyébe került az a nagy templom, melynek maradványai most is láthatóak.

Építtetői a III. Béla idején Franciaországból érkezett Aynard család tagjai voltak: Egyed ispán és felesége, Pena, illetve Smaragd ispán, akinek a neve számos oklevélen olvasható az 1205 és 1222 közötti időkből.

Az általuk építtetett templomot és kolostort a premontrei szerzetesrend papjai népesítették be, és állt már a tatárok érkezése előtt, 1234-ben, mert a neve ekkor már szerepelt a rend kolostorait számon tartó katalógusban. A zsámbéki templomot és a kolostort az 1200-as évek első felében épült és - részben - a tatárjárás után befejezett nemzetségi monostorok körébe sorolja a tudomány.

Kiút a gyermekkori traumákból - Hogyan építhetjük újra életünket?

A Femina Klub februári vendége Kovács András Péter humorista, író lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között arról beszélget, hogy szenvedélybeteg szülők gyerekeiként hogyan lehet talpra állni felnőttként. Milyen sérüléseket szereznek ezek a gyerekek, hogyan próbálnak meg túlélni? Mi történik egy olyan családban, ahol az egyik vagy mindkét szülő szenvedélybeteg? Van-e kiút, felnőttként milyen lépéseket tehetünk a múltbeli sebek gyógyítása érdekében?

Pontos részletek az estről itt olvashatók: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. február 26. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

_Promóció

A listát az 1208-ban alapított lébényi templom kezdi, a jáki folytatja, és minden bizonnyal a zsámbéki tetőzi: ez az épület egyesíti a legszebben a késői román kor és a korai gótika erényeit. Egyszerre erős és határozott, mint a román kor legjobb építményei, ugyanakkor olyan elegáns és szárnyaló, amilyen csak egy csúcsíves stílusú építmény lehet.

Képek: www.orszagalbum.hu, Hegyeklánya, csanka, Tücskös, pronto, tkmari, Thief.

Cikkünk Borsos Mihály és Horváth György Magyarország rejtett kincsei című könyve alapján készült.

A könyv szubjektív válogatás Magyarország gazdag kincseiből, egy építőkocka, lépcsőfok a megismerés felé, célja felkelteni a kíváncsiságot a hazai kincsek iránt. A szerzők nem ígérik, hogy csupa új dolgot mutatnak az olvasónak, de céljuk, hogy egy inspiráló könyvet adjanak a kezébe, amit, ha végiglapoz, megannyi szépséget, és, ha elolvassa, tudást talál benne. Ha pedig ezzel a könyvvel ráveszik arra, hogy meglátogassa ezeket a csodákat, vagy felkutasson az ország kincseiből párat, maga is az értékek őrzőjévé válik.

Kiadja a Kossuth Kiadó.
A könyv ára 4990 forint.
A könyvet itt rendelheted meg.

• város
• különleges épület
• magyar csodák
• templom
• Utazás