Háromhányástól Ragályig

Míg a legviccesebb névvel rendelkező falvak lakóit sokan irigylik azért, hogy otthonuk mindig tökéletes témát szolgáltat egy-egy derűs beszélgetéshez, vannak olyan települések is az országban, melyek hallatán inkább csak elkerekedik az utazók szeme, majd bölcs hallgatásba burkolóznak, nem feszegetve tovább a témát.

Bár lakóik így is joggal büszkék falvaikra, a következő települések neve sokak szerint meglehetősen kínos asszociációkat ébreszt. Ennek ellenére azonban méltán szerepelnek az ország apró csodáinak listáján, így hiba lenne nem felkeresni őket.

Háromhányás

A Mátraderecske és Recsk között található észak-magyarországi település, Háromhányás - melyet Háromhányás tanyaként, illetve Háromhányás pusztaként is ismernek - az ország talán legmegdöbbentőbb elnevezéssel bíró falva.

A névadásnak azonban kevés köze van ahhoz, ami a profánabb fantáziával megáldott utazóknak először eszébe jut, sokkal inkább utal a hely egykori földrajzi megjelenésére, illetve a hányás kupac vagy halom jelentésére. A csendes környezetben fekvő település legfőbb látnivalója a tőle egy kilométeres úton megközelíthető Kanázs-vár, melynek maradványai a Baláta-bércen állnak.

A 13. században épült vár igazi romantikus, vadregényes úti cél a festői környezetnek, nem utolsósorban pedig a romokat három oldalon határoló, meredek sziklafalaknak köszönhetően.

Szalonna

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei falu az azonos nevű hegység déli lábánál található, Miskolctól csupán 50 kilométerre. Nevének nem sok köze van a közkedvelt húsos csemegéhez, az írott források szerint a szláv slana szóból alakult ki az idők során, mely eredetileg sósat jelentett - a település közelében sós vizű forrás csordogált.

Szalonna igazi honfoglalás kori település, 11. századi temploma pedig még ma is áll. Ez az eredetileg román stílusú épület a falu egyik legfőbb látnivalója, emellett az itt található fa harangláb, nem utolsósorban pedig a 19. századi, leromlott állapotával titokzatos hangulatot árasztó Bónis-Gedeon-kastély is kihagyhatatlan nevezetesség.

Ragály

A Miskolctól 46 kilométerre található település neve, bár a szónak ma kétségtelenül ez az elsődleges jelentése, nem fokozott fertőzésveszélyre utal, sokkal valószínűbb, hogy az elnevezés a szarvra utaló szláv rogalj szót takarja. A már a 13. században is lakott falu igazi kincseket rejt, temploma a 12-13. századból származik, emellett egy késő klasszicista templommal és egy barokk kastéllyal is büszkélkedhet. Az úgynevezett sárga kastélyt 1743-ban építették, épülete mellett továbbá parkja is romantikus hangulatot áraszt - az erdős terület ma kissé gondozatlan, de talán épp ez adja vadregényes hangulatát.

Buják

A Nógrád megyei település nevének eredete máig tisztázatlan, a névetimológusok szerint akár személynév is lehet, de utalhat a terület növényekben gazdag voltára, vagyis növényi bujaságára, emellett a szláv buják szóból is származhat, mely bikát jelent.

Gazdag múltja miatt - a település már a bronzkorban is lakott volt - Buják látnivalókban igen gazdag, közéjük tartozik többek között a Fekete-hegy csúcsán álló kilátórom, a helyi ökológiai tanösvény, az Egidius-forrás, a Homokkő-barlang, valamint a 310 méteres magaslaton álló, romos bujáki vár.

Képek: baloghpet.blogspot.com, Dr. Fejes Erik; www.orszagalbum.hu, SzPéter, kallojazmin; www.komaromiblog.com.

• falu
• falusi turizmus
• pihenés itthon
• Utazás