Úszóhártyás fiút találtak a magyar tóban
Máig beszélnek a környéken az ijesztő legendáról
Különös történetet mesélnek a hansági Király-tóról.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A hansági Király-tó egykor az egyik legnagyobb felületű állóvíznek számított a környéken, a 18. században azonban olyan intenzívvé vált a mezőgazdasági termelés, hogy részben a területnyerés miatt megkezdték lecsapolását, amely csak a 20. század második felében maradt abba.

A hansági Király-tó

Ekkorra azonban a jellegzetes hansági tavakkal együtt az egykori sajátos vízi világ is szinte teljesen eltűnt, csakúgy, mint a halászok, nád- és gyékényvágók hozzá kapcsolódó, fontos kulturális értéknek számító életformája.

(%box::gumi('linkgaleria(144475)')%)

A fennmaradt értékek megőrzése érdekében azonban 1976-ban megalakult a Hansági Tájvédelmi Körzet, majd 1994-ben a Fertő-Hanság Nemzeti Park, így a Király-tó ma fokozottan védett természeti értéknek számít, emellett 2001-ben a nemzeti park megkezdte a vizesélőhely rekonstrukciós programot is a környező területeken.

A lápvilág újjászületésének is köszönhető, hogy számos turista keresi fel a Hanság ezen részét, a népszerűséghez azonban egy különös legenda is hozzájárul.

E szerint 1749-ben egy furcsa fiút fogtak ki halászok a tóból, egy elvadult, beszélni nem tudó, meztelen, nyolc-tíz év körüli gyermeket, aki miután elveszhetett, képes volt életben maradni az itteni vízi világban. A szóbeszéd szerint testén is láthatók voltak az alkalmazkodás jelei, egyesek szerint bőrét pikkelyek, míg mások szerint megkérgesedett bőr és szőr borította, ujjai között pedig már látható volt a kezdetleges úszóhártya.

(%box::linkgaleria(144476)%)

A fiút a történet szerint megkeresztelték István néven, a közbeszéd azonban csak Hany Istókként ismeri - a hany régi, finnugor eredetű szavunk, mely lápot jelent. Istók közel egy évig élt az emberek között, beszélni azonban nem tanult meg. Úgy tartják, nem bántak jól vele, és gyakran meg is verték, így visszaszökött jól ismert világába, és nem is merészkedett ki többé.

Hany Istók legendája, csak úgy, mint egykor - Jókai Mór Névtelen vár című regényében is szerepel -, ma is nagy érdeklődésre tart számot, nem véletlen, hogy még fesztivált is elneveztek róla.

Kép: hu.wikipedia.org, Pellinger Attila.

(%box::marketing()%)

Ezt is szeretjük