7 álomszép hely Erdélyben, amit minden magyarnak látnia kellene
A varázslatos természet mellett a kulturális emlékezet is Erdélybe hív.

Dia


                        	Az ukrán határ közelében található Szaplonca község vidám temetőjéről híres. A sírokat egy helyi fafaragó készítette tölgyfából, majd kék olajfestékkel festették be őket, és verseket vagy humoros feliratokat jegyeztek fel rájuk. A fejfák képei mindennapi jeleneteket ábrázolnak az elhunyt életéből. Ízelítőként egy pár sor az egyikről, melyet Cseke Gábor fordított:
                        	"Amíg világomat éltem
                        	Sok-sok disznyót megperzseltem
                        	Rengeteg húst is megettem
                        	Ez lehetett tán a vesztem."
                        	"Neked Griga megbocsátok
                        	Bár a késed belémvágtad
                        	Mikor leszúrtál részegen,
                        	De eltemettél tisztesen"

Az ukrán határ közelében található Szaplonca község vidám temetőjéről híres. A sírokat egy helyi fafaragó készítette tölgyfából, majd kék olajfestékkel festették be őket, és verseket vagy humoros feliratokat jegyeztek fel rájuk. A fejfák képei mindennapi jeleneteket ábrázolnak az elhunyt életéből. Ízelítőként egy pár sor az egyikről, melyet Cseke Gábor fordított:

"Amíg világomat éltem
Sok-sok disznyót megperzseltem
Rengeteg húst is megettem
Ez lehetett tán a vesztem."

"Neked Griga megbocsátok
Bár a késed belémvágtad
Mikor leszúrtál részegen,
De eltemettél tisztesen"

Fotó: Wikipédia

Dia


                        	Kolozsvártól nyugatra találhatod meg a magyarság egyik legfontosabb kulturális örökségvédelmi tájegységét, Kalotaszeget. Tömbmagyar területnek nevezik a túlnyomóan magyar nemzetiségű lakosság miatt. A környék őrzi a népművészet legfontosabb jegyeit, így a népviseletet és a népi építészetet, de a valódi magyar népzene legfontosabb helyszíneként is ismert.

Kolozsvártól nyugatra találhatod meg a magyarság egyik legfontosabb kulturális örökségvédelmi tájegységét, Kalotaszeget. Tömbmagyar területnek nevezik a túlnyomóan magyar nemzetiségű lakosság miatt. A környék őrzi a népművészet legfontosabb jegyeit, így a népviseletet és a népi építészetet, de a valódi magyar népzene legfontosabb helyszíneként is ismert.

Fotó: Pinterest / RekaVB

Dia


                        	Románia közepén, Csíkszereda mellett fekszik Csíksomlyót, amely a katolikus vallású székelyek legfontosabb zarándokhelye. A pünkösd idején tartott, híres csíksomlyói búcsú az összmagyarság eseményévé vált, a szabadtéri mise több százezer látogatóval zajlik a falu melletti völgy területén.

Románia közepén, Csíkszereda mellett fekszik Csíksomlyót, amely a katolikus vallású székelyek legfontosabb zarándokhelye. A pünkösd idején tartott, híres csíksomlyói búcsú az összmagyarság eseményévé vált, a szabadtéri mise több százezer látogatóval zajlik a falu melletti völgy területén.

Fotó: Wikipédia

Dia


                        	A magyar és a szerb határtól nem messze helyezkedik el a kulturális sokszínűségéről híres Temesvár, amely Románia harmadik legnépesebb települése. A jelenlegi városkép kialakulásában fontos szerepet játszottak a német, magyar, szerb, bolgár, olasz és görög hatások, ezért a várost Kis Bécsnek is nevezik.

A magyar és a szerb határtól nem messze helyezkedik el a kulturális sokszínűségéről híres Temesvár, amely Románia harmadik legnépesebb települése. A jelenlegi városkép kialakulásában fontos szerepet játszottak a német, magyar, szerb, bolgár, olasz és görög hatások, ezért a várost Kis Bécsnek is nevezik.

Fotó: Pinterest / Amazing Around

Dia


                        	Brassó közelében terül el a Törcsvári-szoros, mely a törcsvári kastélyról vált híressé a környékre látogatók körében. Úgy tartják ugyanis, hogy a kastély egykor a legendából ismert Vlad Țepeșnek, más néven Drakula grófnak adott otthont. Az épület ma múzeumként működik, melynek állandó kiállítása az egykori román királyi család emléktárgyaiból áll.

Brassó közelében terül el a Törcsvári-szoros, mely a törcsvári kastélyról vált híressé a környékre látogatók körében. Úgy tartják ugyanis, hogy a kastély egykor a legendából ismert Vlad Țepeșnek, más néven Drakula grófnak adott otthont. Az épület ma múzeumként működik, melynek állandó kiállítása az egykori román királyi család emléktárgyaiból áll.

Fotó: Pinterest / OCH Directory

Dia


                        	A kulturális emlékhelyeken túl izgalmas és egészséges programot jelenthet a család számára a Parajdi Sóbánya felkeresése. Parajd Románia középső területén található, Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós felől is megközelíthető. A barlang látogatási szintje 120 méter mélyen helyezkedik el, állandó a 16 fokos hőmérséklet, és a felszereltség is rendkívüli: játszóterek, kávézó, üzletek, moziterem és kápolna is van a helyszínen. A belépő felnőttek számára 25 lej, a jelen árfolyammal számolva ez 1600 forint körül mozog, a gyermekjegy pedig 15 lej, tehát 1000 forint körüli összeg. 

A kulturális emlékhelyeken túl izgalmas és egészséges programot jelenthet a család számára a Parajdi Sóbánya felkeresése. Parajd Románia középső területén található, Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós felől is megközelíthető. A barlang látogatási szintje 120 méter mélyen helyezkedik el, állandó a 16 fokos hőmérséklet, és a felszereltség is rendkívüli: játszóterek, kávézó, üzletek, moziterem és kápolna is van a helyszínen. A belépő felnőttek számára 25 lej, a jelen árfolyammal számolva ez 1600 forint körül mozog, a gyermekjegy pedig 15 lej, tehát 1000 forint körüli összeg. 

Dia


                        	A középkorban épült vajdahunyadi vár a Hunyadi-család birtokközpontja volt, majd a Bethlen család tulajdonában részben újraépült, az 1800-as években pedig tűzvészek miatt kellett felújítani, így nyerte el ma ismert formáját. A várat folyamatosan restaurálják, de belépőjegy ellenében látogatható: ez felnőttek számára 20 lej, amely körülbelül 1300 forintot jelent, míg a diákjegy 6 lej, azaz megközelítőleg 400 forint. A vár alapján tervezte Alpár Ignác a budapesti épületutánzatot először fából, majd kőből. Érdekesség, hogy a vajdahunyadi épületet Mikszáth Kálmán a várak királyának nevezte.

A középkorban épült vajdahunyadi vár a Hunyadi-család birtokközpontja volt, majd a Bethlen család tulajdonában részben újraépült, az 1800-as években pedig tűzvészek miatt kellett felújítani, így nyerte el ma ismert formáját. A várat folyamatosan restaurálják, de belépőjegy ellenében látogatható: ez felnőttek számára 20 lej, amely körülbelül 1300 forintot jelent, míg a diákjegy 6 lej, azaz megközelítőleg 400 forint. A vár alapján tervezte Alpár Ignác a budapesti épületutánzatot először fából, majd kőből. Érdekesség, hogy a vajdahunyadi épületet Mikszáth Kálmán a várak királyának nevezte.

Fotó: Wikipédia
Ezt is szeretjük
Fotó: