Ma még látható, de 30 év múlva csak képekről fogják ismerni
Csoda, ami hamarosan elpusztul
Megállíthatatlan folyamatnak tűnik az eltűnésük.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A globális felmelegedés katasztrofális környezeti hatásaival kapcsolatban évtizedek óta kongatják a vészharangokat a nemzetközi szervezetek és a környezetvédők. Nem véletlenül. A klímaváltozás negatív eredményeit jórészt az emberi tevékenység generálja. A nemzetközi egyezmények folyamatosan próbálják ezt szabályozni és szankcionálni.
Azonban az éghajlati változások, a környezetszennyezés és az abból fakadó üvegházhatás visszavonhatatlan károkat okoz a természetben. Ezek szomorú eredménye lehet az, hogy a gleccsereket, örök hómezőket a hegyek csúcsain, jégtáblákat a sarkokon már csak filmről és fotókról látja majd a távoli jövő generációja.
A Kilimandzsáró Tanzánia legmagasabb hegycsúcsa. A tetején látható jégsapka adja meg a hegy egyedi és jellegzetes látványát, és ez az, ami nem garantált már a jövő nemzedékének. A kutatások és mérések eredményei szerint szomorú becsléssel álltak elő a tudósok. A Kilimandzsáró hósipkája évtizedek óta zsugorodik, és a prognózis szerint 2020 körül végleg eltűnik.
A svájci Alpokban található gleccserek csodálatos képződményei a hó és a jég munkájának. A gleccserkutatók folyamatos vizsgálatai kimutatták, hogy az 1 foknyi átlag hőmérséklet-emelkedés 1 méternyi gleccser visszahúzódást eredményez. A Zürichi Egyetem tanulmánya szerint 15 éves periódus alatt a svájci gleccserek 20%-a elolvadt. Ez katasztrofális eredménnyel lehet a Föld éghajlatára, legfőképpen a tengerek és óceánok vízszintemelkedésére. A tanulmány szerint a Mount Everest régiójában 2100-ra végleg eltűnhetnek a hatalmas és látványos jégfolyamok.
Az Északi-sarkon a jégtömegek mozgását és viselkedését folyamatosan vizsgálják az Amerikai Óceán- és Atmoszféraügyi Hivatal kutatói. Elemzésük szerint az arktiszi jég megállás nélkül ritkul és olvad. Szibériában az ökológusok megfigyelték, hogy az eddig örökké fagyott talajrétegen tavak keletkeznek, amelyek metángázt bocsátanak ki magukból, ami szintén a globális felmelegítést gyorsítja. A Jeges-tenger drámai változása állandóan napirendben van, mégis hatalmas mértékben növekszik az elolvadt jég mennyisége. A kutatók kilátásba helyezték, hogy 2030-ra nem lesz jég a Jeges-tengeren, veszélyeztetve ezzel az egész északi földteke ökoszisztémáját, és átrajzolva Norvégia, Grönland, Izland csodálatos fjordvidékét.
A Déli-sark olvadó jege a legkatasztrofálisabb következménye a klímaváltozásnak. A NASA rendszeresen vizsgálja, hogy az antarktiszi olvadás milyen hatással lehet a környezetre. Eszerint az 1950-es évek óta az évi átlaghőmérséklet több mint 2 fokkal nőtt a régióban.
Ha a Déli-sark teljes jégtakarója elolvad, az több mint 3 méterrel emelheti az óceánszintet. Ennek tragikus következménye a tengerparti települések vízszint alá kerülése is, és a déli sarkvidék pingvinjeinek és fókáinak természetes élőhelyének megszűnése.
Ezek mind az enyészeté lesznek
Csodálatos tájak, hihetetlen szépségű vidékek, melyekre jó lenne még ellátogatni, vagy megmutatni a gyerekeinknek. Ezek ugyanis eltűnnek majd a nem is olyan távoli jövőben, a drámai éghajlati változások miatt.
Nézd meg, mit tettünk a bolygónkkal! 7 édenkerti hely, amit te már nem láthatsz
Nézegess képeket!
Elolvasom- külföld
- érdekességek a világból
- tudomány
- természet
- környezetszennyezés
- globális felmelegedés
- világjáró
- természeti katasztrófa
- hó
- Utazás
OLVASD EL EZT IS!
- arany
- kolumbia
Elképesztő dologra bukkantak a tó fenekén
