Egy hely, ahol egész évben napéjegyenlőség van: a Galápagos-szigetek páratlan élővilága
Szerencsés, aki élete során legalább egyszer ellátogathat ide.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Az Egyenlítő környékén, mintegy 965 kilométerre Ecuadortól található Galápagos, mely egyike Földünk leggyönyörűbb természeti kincseinek.
A szigeteket sokan úgy ismerhetik, mint a Csendes-óceán királynőjét: a vulkanikus szigetcsoport 13 nagyobb szigetből és megannyi kisebb partból áll, melyek páratlan élővilágukkal felejthetetlen élményt nyújtanak az ide látogató turistáknak.
A Galápagos-szigetek élővilága
Feljegyzések szerint már Charles Darwin is tudta, milyen páratlan hely a Galápagos-szigetek: a tudós 1835-ben érhetett partot, és állítólag itt közelebb jutott az evolúcióelmélet megalkotásához. Ha ez csupán legenda is, ahhoz kétség sem férhet, nincs még egy hely, ahol az élőlények majdnem száz százaléka őshonos, ráadásul egyenlítői elhelyezkedésük miatt a szigeteken egész évben napéjegyenlőség van.
Sajnos az emberi beavatkozás következtében mára több állatfaj is kipusztult. Hogy elejét vegyék a további pusztulásnak, az UNESCO 1978-ban világörökséggé nyilvánította a szigetet, ezzel egy időben pedig 60-70 ezer főre korlátozta a látogatók számát. Nézd meg képeken azt a páratlan helyet, amit csak kevesen láthatnak a saját szemükkel!
A kölyökkutyára hasonlító galápagosi oroszlánfóka szívesen sütkérezik a napon, táplálékszerzés céljából viszont egyetlen nap alatt akár 15 kilométert is úszhat.
A szalagos fregattmadár akár hetekig is képes a levegőben maradni, miközben az óceánt kémleli táplálék után kutatva.
Miközben előbukkan a vízből, a tengeri leguán bőre fekete színt ölt, csak némi napozás után válik ismét szürkészöld árnyalatúvá.
Gyakran találkozhatsz vörös tarisznyarákokkal a Galápagos-szigeteken: a tudósok már többször megfigyelték, ahogy az állatkák megszabadították a tengeri leguánokat a kullancsoktól.
Fotó: Tui De Roy / Roving Tortoise Pho
A kéklábú szula szinte becsapódik a vízbe, a látszat ellenére azonban nem merül mélyre: ezáltal a sekélyebb vízben is megtalálja a halakat.
A South Plaza az egyik legkisebb sziget, az élővilága ellenben majdhogynem a leggazdagabb mind közül.
A csipkés pörölycápa esetenként veszélyes lehet az emberre, békés természete miatt viszont megközelíthetik a búvárok.
Fotó: Fred Bavendam
A galápagosi óriásteknősök egykor benépesítették a szigetet, a 250 ezer páncélosból azonban napjainkra csak mintegy 14-15 ezer példány maradt fenn.
A vöröscsőrű trópusimadár az év legnagyobb részét a nyílt vízen tölti.
A szigetek életkora igencsak változó: Espanolát, a legöregebbet 3,5 millió évesre becsülik, míg a legfiatalabb, Fernandina mindössze egymillió éves lehet.
