Te is látod a sziklán az arcot?

A szentbékállai kőtenger az ország talán legérdekesebb kőformációit tudhatja magáénak, legyen szó kőfejről, kőarcról vagy éppen mackóról. A kőtenger az egykor a környéket jellemző vulkáni tevékenység miatt kapta mai formáját. Ha még több képre vagy kíváncsi, kattints ide!

A bükki kaptárkövek süvegei, melyek mérete akár a 15 métert is elérheti, a természet munkáját dicsérik, létüket annak köszönhetik, hogy a keményebb kőzetekre rakódott puha tufát idővel az esős éghajlat erodálta. További különlegességük, hogy őseink ablakszerű mélyedéseket vágtak falaikba - máig sem sikerült tisztázni, pontosan miért.

A Balaton-felvidéki, badacsonyi, Szent György-hegyi bazaltorgonákra nincs, aki ne csodálkozna rá. Szintén vulkáni tevékenység hozta létre őket.

A gejzíreknek is nevezett bükki időszakos források különleges természeti jelenségnek számítanak: a kitörések a hegység karsztvízszintjének átmeneti földuzzadásával magyarázhatók, és tavasszal, általában hóolvadás után figyelhetők meg.

Az egerszalóki sódombot a helyi termálvízből kiváló sók építik folyamatosan.

A pilisborosjenői Teve-szikla is megér egy kirándulást. Ha többet szeretnél tudni róla, kattints ide!

A kazári, felszínen megjelent riolittufa is egyedülálló geológiai jelenség, hasonlót Európában csak Törökországban, Kappadókiában látni.