5 falu is elsüllyedt az egyik legnagyobb magyar tóban?
Képeken a különös hely
Ismered a Fertő-tó legendáit az elsüllyedt településekről?

Dia


                        	A Fertő-tó páratlan természeti csoda, mely megannyi festői látnivalóval várja a kirándulókat, érdemes azonban ismerni a róla szóló különös legendákat is, melyek több változatban is említenek rejtélyes, elsüllyedt falvakat.

A Fertő-tó páratlan természeti csoda, mely megannyi festői látnivalóval várja a kirándulókat, érdemes azonban ismerni a róla szóló különös legendákat is, melyek több változatban is említenek rejtélyes, elsüllyedt falvakat.

Fotó: www.orszagalbum.hu, Miccer

Dia


                        	Ezek egyike szerint a tó Giletus fraknói herceg korában jött létre több község elöntése által - ezt ma teljesen alaptalannak tartják -, emellett olyan történet is létezik, mely szerint II. Endre idejében áradása több falut is elnyelt. Vannak mondák, melyek szerint isteni igazságszolgáltatásként öntött el falvakat a víz, az egyik legenda szerint egy féltékenységből elkövetett gyilkosság miatt, míg egy másik úgy tartja, egy hittérítő szerzetes megölése volt az ok.

Ezek egyike szerint a tó Giletus fraknói herceg korában jött létre több község elöntése által - ezt ma teljesen alaptalannak tartják -, emellett olyan történet is létezik, mely szerint II. Endre idejében áradása több falut is elnyelt. Vannak mondák, melyek szerint isteni igazságszolgáltatásként öntött el falvakat a víz, az egyik legenda szerint egy féltékenységből elkövetett gyilkosság miatt, míg egy másik úgy tartja, egy hittérítő szerzetes megölése volt az ok.

Fotó: www.orszagalbum.hu, b.l@cy23

Dia


                        	Bár mindezekre nincs bizonyíték, a legendákat sokan vélték igaznak, a 19. században például voltak, akik biztosra vették, a tó helyén egykor legalább öt község virágzott, korabeli térképeken templomromot rajzoltak a tóba, míg a környékbeliek az elsüllyedt falvak templomainak harangzúgását is hallani vélték olykor. A legendákról ide kattintva olvashatsz bővebben.

Bár mindezekre nincs bizonyíték, a legendákat sokan vélték igaznak, a 19. században például voltak, akik biztosra vették, a tó helyén egykor legalább öt község virágzott, korabeli térképeken templomromot rajzoltak a tóba, míg a környékbeliek az elsüllyedt falvak templomainak harangzúgását is hallani vélték olykor. A legendákról ide kattintva olvashatsz bővebben.

Fotó: wikipedia.org, Pellinger Attila

Dia


                        	A Fertő-tó nevének eredetét a legtöbben ismerik, a fertő szó mocsaras, sáros helyet jelent, mely utal arra is, hogy az állóvíz jelentős részét nád fedi, emellett meglehetősen sekélynek számít, mélysége átlagosan 50-60 centiméter, és a legmélyebb helyeken is csak alig 180 centi.

A Fertő-tó nevének eredetét a legtöbben ismerik, a fertő szó mocsaras, sáros helyet jelent, mely utal arra is, hogy az állóvíz jelentős részét nád fedi, emellett meglehetősen sekélynek számít, mélysége átlagosan 50-60 centiméter, és a legmélyebb helyeken is csak alig 180 centi.

Fotó: www.orszagalbum.hu, fotoman

Dia


                        	A Fertő-tó magyarországi részének védelmére a Fertő-Hanság Nemzeti Park ügyel, melynek több tanösvénye is arra szolgál, hogy a látogatók megismerjék a környék különleges élővilágát, geológiai, zoológiai és botanikai értékeit.

A Fertő-tó magyarországi részének védelmére a Fertő-Hanság Nemzeti Park ügyel, melynek több tanösvénye is arra szolgál, hogy a látogatók megismerjék a környék különleges élővilágát, geológiai, zoológiai és botanikai értékeit.

Fotó: www.orszagalbum.hu, fotoman

Dia


                        	A sűrű nádasoknak köszönhetően a Fertő-tó igazi madárparadicsomot jelent, melynek megfigyelésére a Fertő-tavon vízi tanösvény is működik, egy hat kilométer hosszú kenutúra keretében járható be a nádasba vezető, Vízi rence tanösvény. Kattints ide, és többet is megtudhatsz a tanösvényekről!

A sűrű nádasoknak köszönhetően a Fertő-tó igazi madárparadicsomot jelent, melynek megfigyelésére a Fertő-tavon vízi tanösvény is működik, egy hat kilométer hosszú kenutúra keretében járható be a nádasba vezető, Vízi rence tanösvény. Kattints ide, és többet is megtudhatsz a tanösvényekről!

Fotó: www.orszagalbum.hu, Mukkshow

Dia


                        	A Fertő-tó a Balaton után Európa középső részének második legkönnyebben felmelegedő tava, korabeli források tanúsága szerint pedig az is elmondható róla, hogy átlagosan 100-120 évente kiszárad. Érdekesség továbbá, hogy nagy viharok idején a tó ferde is lehet, vagyis egyes partszakaszai mentén különböző vízállást is mérhetnek.

A Fertő-tó a Balaton után Európa középső részének második legkönnyebben felmelegedő tava, korabeli források tanúsága szerint pedig az is elmondható róla, hogy átlagosan 100-120 évente kiszárad. Érdekesség továbbá, hogy nagy viharok idején a tó ferde is lehet, vagyis egyes partszakaszai mentén különböző vízállást is mérhetnek.

Fotó: www.orszagalbum.hu, DonPipi

Dia


                        	A 35-36 kilométer hosszú, 7-15 kilométer széles, felületét tekintve pedig 309 négyzetkilométeres tó szikes, sós állóvíz - magas nátriumtartalma miatt iszapját gyógyhatásúnak tartják -, a legnyugatabbra fekvő sztyepptó és szikterület Európában.

A 35-36 kilométer hosszú, 7-15 kilométer széles, felületét tekintve pedig 309 négyzetkilométeres tó szikes, sós állóvíz - magas nátriumtartalma miatt iszapját gyógyhatásúnak tartják -, a legnyugatabbra fekvő sztyepptó és szikterület Európában.

Fotó: www.orszagalbum.hu, DonPipi

Dia


                        	Bármilyen különleges is azonban természeti adottságait tekintve, a Fertő-tó és a körülötte található falvak kultúrtájként kerültek fel az UNESCO Világörökség listájára. A hivatalos magyar honlap szerint ez részben annak köszönhető, hogy a tó környéke nyolcezer éve a különböző kultúrák találkozópontja, ahol az emberi tevékenység és a földrajzi környezet evolúciós szimbiózisának eredményeként egy egyedi kulturális tájegység alakult ki. A természeti értékek mellett továbbá kiemelik a figyelemre méltó népi építészetet, valamint a 18-19. századi kastélyok jelentette kulturális örökséget is.

Bármilyen különleges is azonban természeti adottságait tekintve, a Fertő-tó és a körülötte található falvak kultúrtájként kerültek fel az UNESCO Világörökség listájára. A hivatalos magyar honlap szerint ez részben annak köszönhető, hogy a tó környéke nyolcezer éve a különböző kultúrák találkozópontja, ahol az emberi tevékenység és a földrajzi környezet evolúciós szimbiózisának eredményeként egy egyedi kulturális tájegység alakult ki. A természeti értékek mellett továbbá kiemelik a figyelemre méltó népi építészetet, valamint a 18-19. századi kastélyok jelentette kulturális örökséget is.

Fotó: www.orszagalbum.hu, pocokvick
Blog.hu ajánló
Fotó: