Tudod, kiről kapta a nevét Ferihegy? Ki nem találnád, hogy nézett ki a repülőtér építése előtt

Magyarország legnagyobb repülőtere 2011 óta viseli a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér nevet, ám azt már nem mindenki tudja, hogy Ferihegy elnevezésének eredetileg nem sok köze volt a híres zeneszerzőhöz.

A Ferihegyi repülőtér 1950-ben nyitotta meg kapuit a Vecsés, Pestszentlőrinc és Rákoshegy határában fekvő területen, miután a budaörsi helyszín már túl aprónak bizonyult a növekvő légi forgalom kiszolgálására.

Ferihegy története

A vasút melletti terület minden szempontból ideálisnak tűnt a légikikötő megépítésére. A térség 1700-as évektől a Grassalkovich család tulajdonát képezte, és igazán jelentős birtokoknak adott helyet: itt bérelt, majd vásárolt földet a budai serfőzőként és szőlészként is ismertté vált Mayerffy Xavér Ferenc, Széchenyi István jó barátja, aki szőlőt telepített az itteni homokos dombokra. A nagy tiszteletnek örvendő férfiről kapta a nevét később Ferihegy.

Mayerffy több serfőzdét is üzemeltetett, az egykori Tabánban is, melynek múltjáról korábbi cikkünkben olvashatsz érdekességeket. Szőlőiskolát nyitott, új fajtákat nemesített, de még őszibarackot is termesztett, nagy birtokain igazi mintagazdaságok működtek, melynek csodájára jártak az uralkodók. Mayerffy 1825-ig élt.

A férfi halála után a birtok fejlesztésén dolgozott többek között Jurenák Frigyes Vilmos, majd Kossuth egykori titkára, Szontagh Sámuel és Steiner Frigyes is. Vigyázó Ferenc végrendeletében a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta a birtokot. 1939-ben adták el az államnak a területet.

Ez évben megszületett a döntés, hogy a speciális kritériumoknak megfelelő ferihegyi területen épülhet meg az új repülőtér, mely az első tervek szerint polgári, katonai és sportfunkciót is hivatott volt betölteni. Dávid Károly Kossuth- és posztumusz Ybl-díjas építész felülről repülőgépet formázó épülete nyerte el a pályázatot, ám a 40-es évek elején elkezdett munkálatokat a világháború félbeszakította.

A nehéz munkát sok esetben zsidó munkaszolgálatosok látták el. A dombos terület végül megfelelő lett a repülőtér megépítéséhez, majd az odáig vezető gyorsforgalmi utat is kialakították.

A háborúban súlyos károkat szenvedett reptér újjáépítéséről 1947-ben döntöttek. Helyrehozták a területet, a forgalmi épület, a hangár, a futópálya, az előtér is megépült, az ünnepélyes átadásra 1950. május 7-én került sor.

Eleinte csak a keleti blokk országainak gépeit fogadta a repülőtér, Románia, Prága, Szófia és Varsó felé voltak rendszeresített járatok. Csak 1956-ban indult el az első Malév-járat nyugatra, Bécs felé, nyugati légitársaság pedig először 1957-ben indított járatot Budapestre, mégpedig a holland KLM.

A 60-as évekre Kelet-Közép-Európa legmodernebb repülőterévé nőtte ki magát a ferihegyi meghosszabbított futópályával, radarberendezéssel, tranzitváróval. Az évek során egyre bővített területen 1983-ra épült meg a második futópálya, amely új szintre emelte a légikikötőt. Ezekben az években épült meg a 2. Terminál is, majd 1998-ban a 2B, ezt követően az 1. számú háttérbe szorult. Egészen a fapados járatok 2000-es évek elejére tehető térhódításáig, amikor átmenetileg még szerephez juthatott.

A repülőtér 2011-ben, Liszt Ferenc születésének 200. évfordulóján kapta meg az új nevet, amely azóta is használatban van. A híres első terminál 2016-ban végleg bezárta kapuit, mára csak irodai funkciókat lát el, illetve rendezvényeknek, filmforgatásoknak ad helyszínt.

(Borító- és ajánlókép: Fortepan / UVATERV.)

• repülőtér
• liszt ferenc repülőtér
• érdekesség
• történelmi érdekesség
• főváros
• budapest
• Utazás