Felhúzták szoknyájukat, és fölé guggoltak

Carnac földhalmai és állókövei, melyek Európa legősibb emberi alkotásai közé tartoznak, a földrész legnagyobb megalitikus építményét alkotják. Rendeltetésüket ezrek és ezrek találgatták, de titkuk mindmáig megfejtetlen.

Európa legnagyobb ősi együttese

Európában megalitikus emlékművek széles övezete húzódik Olaszországtól egészen Skandináviáig, magában foglalva a brit szigeteket is. A legnagyobb ilyen együttes a nyugat-franciaországi Bretagne fenyveseinek és hangamezőinek közepén található Carnac.

Itt nemcsak több a kő, mint Európa bármely más táján, de elrendezésük léptéke és a nyolc kilométer hosszú terület is a legnagyobb szabású.

A népről, mely Carnac köveit emelte, igen keveset tudni, de ügyes mérnököknek kellett lenniük, továbbá hatalmas tömegű munkaerő állhatott a rendelkezésükre, és előre elgondolt terv szerint építkeztek.

Mérnöki elrendezés

A carnaci együttes három jelentős kőcsoportot foglal magában. Ezek a menhirek, vagyis a magas, szabadon álló kövek Carnac városától északra, Le Ménec-ben, Kermarióban és Kerlescanban találhatóak. Le Ménec mellett 1099 követ rendeztek el 11 sorban, egy egy kilométer hosszú és 100 méter széles területen. Ettől keletre áll Kermario 1,2 kilométer hosszú tíz kősora.

Még keletebbre van a majdnem négyszögletesen elrendezett kerlescani 13 rövid kősor - összesen 540 kő -, melyet 800 méter után 39 nagy menhirből álló félkör zár le. A negyedik, sokkal kisebb együttes - Le Petit Ménec-nél - alig 100 kőből áll. A kőegyüttesek nagyjából hasonlók: nyugat-keleti tájolású sorokból állnak, bár nem egyenlő távolságban. Minél keletebbre haladnak egy sor mentén, annál közelebb állnak egymáshoz, és annál magasabbak a kövek. A legkisebb kövek, Le Ménec nyugati végén csak 90 centisek, a legnagyobbak viszont - Kermariónál - a hét métert is elérik.

Egyidősek a piramisokkal

A kőegyütteseket különböző időkben állították fel i. e. 3500 és 1500 között, azaz durván egykorúak az angliai Stonehenge-dzsel és az egyiptomi piramisokkal. A carnaci együttes 3000 megmaradt menhirje az eredeti köveknek alighanem csak a fele. Bár továbbra is rejtély, kik voltak, és milyen módszereket alkalmaztak Carnac építészei, a geológusok általános véleménye szerint egyes menhireket, ha ugyan nem valamennyit, a kerék európai megjelenése előtt állították fel.

A térségben dombsírokat - tumulusokat - is felfedeztek, melyek közül legalább kettő i. e. 4000 előtt épült. Kercado sírja Európa legrégibb fennmaradt építménye.

Vallási központ vagy kővé változtatott katonák?

Carnac óriási földhalmai, de különösen a kövei látogatók ezreit vonzották az évszázadok során, akik közül sokan próbálták megmagyarázni a menhirsugárutak valódi rendeltetését. Az egyik legnépszerűbb elmélet szerint Carnac vallási központ lehetett, és köveit az ősi bretonok imádták. Jóval később a rómaiak vették birtokukba őket, és saját istenségeik nevét vésték rájuk. A kereszténység eljövetelével kereszteket és más szimbólumokat faragtak a kövekre. A helyi néphagyomány szerint azonban a kövek voltaképpen római katonák, akiket a helybéli szent és korábbi pápa, Cornelius változtatott kővé.

Termékenységfokozónak használták

Az egyik, legalább a középkorig általános hiedelem szerint a kövek fokozták a termékenységet, ezért a meddő asszonyok éjszakákon át aludtak egy-egy viasszal, olajjal és mézzel megkent cromlechen - több állókövön vízszintesen végigfektetett kőlapon -, vagy felhúzták a szoknyájukat, és fölé guggoltak, vagy lecsúsztak rajta, hogy magukba szívják mágikus erejét.

A jelek szerint abban is sokan hittek, hogy az állókövek őseiknek az örökkévalóság számára megkövesült szellemeit képviselik. Talán a hívek helyét jelölték ki, akik a termést és az állatokat megáldó druida papok szertartásaira gyűltek össze, vagy egyszerűen a holtak emlékművei voltak - a Carnac szó breton nyelven is azt jelenti: a holtak temetője.

A legújabb elmélet

Egy új keletű elmélet sajátos célt tulajdonít a köveknek. Alexander Thomot szerint a menhirsorok építői fejlett csillagászati ismeretekkel rendelkeztek, és a köveket vagy az égitestek - elsősorban a Hold, a Nap és a csillagok - mozgásának tanulmányozására állították fel, vagy hatalmas csillagászati óraként használták, mellyel meg lehetett határozni például a szántás és a vetés idejét.

Cikkünk a Reader’s Digest Kiadó Különös helyek, elbűvölő tájak című könyve alapján készült. Képek: www.wondermondo.com; commons.wikimedia.org, Steffenheilfort.

• franciaország
• misztikus hely
• európa kincsei
• Utazás